eleg reszletesen irtam az eterrol az 'egy lehetseges egyesito elmelet' topikban, most csak osszefoglalom a lenyeget:

 

az eter a rugalmas haloszerkezetu reszecskek osszessege. (B reszecske) ezek kitoltik a teret, szorosan egymas melle simulva es anyaguk nyomott allapotban van, mint sok sok szivacslabda, mertekkel osszepreselve. ezen reszecskek anyagukban rezegnek, mintha sok sok, terhaloszeruen osszekapcsolt rugobol allnnanak. a feluletukon a rezgesek belenyomjak az anyagukat a szomszedos reszecskekbe es ezek a kis fogszeru nyulvanyok mint a surlodasi ellenallas akadztja az egymashoz kepesti elmozdulasukat.

a gravitalo tomeg megvaltoztatja a reszecskek suruseget es a koztuk levo surlodasi ellenalast. az objektumtol tavolodva egyre kisebb erohatas elegendo, h a reszecskek elmozduljanak egymas mellett.

ha egy objektum mozog, akkor az elmozdulni akaro B reszecskek kozott nyiroero jon letre. ott ahol ez a nyiroero nagyobb mint a B reszecskek kozotti surlodas, ott fog elmozdulni az objektumhoz tartozo eter a tobbi etertol.

 

a mozgo objektum maga elott, a sebessegevel aranyosan osszenyomja az etert, annak surusege itt nagyobb, mogotte pedig kitagul az eter, surusege kisebb. a ketto kozott meg van egy atmenet.

 

az em hullam sebessege az etert alkoto B reszecskek retegrol rettegre valo atadasaval terjed. (most csak igy egyszeruen a lenyeg, a mechanizmust nem reszletezem) vagyis az em hullam haladasi sebessege a B reszecske anyaganak rezgesi sebessegetol fugg, az pedig a B reszecske anyaganak surusegetol.

vagyis az em hullam (feny) sebessege mindig hozzaigazodik az eter rezgesi sebessegehez.

 

 

a mozgo objektum nem kelt fodrozodasokat az eterben, ugyanis az atomos anyag nem szigeteli le az etert!!!! az elektronok es atommagok maguk elott osszenyomjak, mogottuk kitagitjak az etert, (ezen hatasok adodnak ossze az objektumra nezve) azokat megkeruli az eter aramlas, ott vannak fodrozodasok, de a koztuk levo 'semmiben' siman tovaaramlik az eter, vagyis max atomi szinten lehetne turbolenciat keresni, maga az objektum, a sajat meretrendjeben szinte csak atszeli az etert. pont ugy, mint amikor egy teniszutovel kavarod a vizet.

 

gyorsulasnal kicsit mas, mert akkor 'atrendezodik' az eter nyomaseloszlasa. ebbol adodik a mozgo test tomegnovekedese es az, hogy gyorsitashoz kell ero, de az allando sebesseg fenntartasahoz nem.