Kicsit megpróbáltam ránézni, mi lehet a magyarázat rá, hogy ott jobban működik.

Egyelőre nem sok időt szántam rá, tehát még messze nem látom át eléggé a dolog, de ezt találtam: 

 

https://www.youtube.com/watch?v=FlTr4iOOang

 

Kb. "Brixton végállomáson a vonal pályasebességével járhatók a kitérők". Nekem életszerűen hangzik, hogyha nem állunk le a hózi előtt utast letenni, aztán indulás után vagy 25-re gyorsulva átmenni a váltókon, akkor jóval rövidebb a váltókörzet foglaltsága. 

A videó alapján kb. 35 másodperc az utolsó jelző közelítésétől a megállás (amikor már pár másodperce lent van a vége a váltókról). A 3-as metróból valami viszonylag amatőr videót találtam, azzal a leszáállóhelytől a kihúzó középső vágányáig kb. 1 perc volt a behaladás. 

 

Talán játszat az, hogy a megállás helye után nem egy ütközőbak van, kissé bátrabban lehet bevágódni a végállomásra.  

 

E mellett talán annak is lehet némi szerepe, hogy - a nálunk megszokottól eltérően - nem a végállomás vágányhálózatából ágazik le a járműtelepi vágány, és a leágazás környékén sem szintben keresztezi a vonali vágányokat, így a csúcsban ki-beálló szerelvények kevésbé zavarják a forgalmat. 

 

Érdekes lehet még, hogy itt a járművezetők sétálnak, vagy folyamatos váltás van a végeken, illetve hogy a forgalomirányításnak mennyire kell belenyúlnia.