"A SZEP TEPI idején élt Egyiptomi embereknek volt egy kedvező éghajlati adottsága ahhoz, hogy egy szűk (jólétben élő) közösség, vallást, és ahhoz kapcsolódó kultúrát hozzon létre. Ha ez a vallás és kultúra megélt több ezer évet, az nyilván felmagasztalja, (aranyba foglalja) az alapítókat és a múltat."

Ez tényleg szép, és egyetértek. Szerintem volt átmenet is az Aranykor és a dinasztikus Egyiptom kora között. A most többször szóba hozott Nabta Playa kultúra például egy több ezer éven átívelő nagyszerű átmenetet jelentett (kb. 7000-9000 évvel ezelőtt). 

Az ásatások során feltárt nagy kőkörök, dolmenek, sztélék (több a föld alatt), kőplatformok, a geometrikus formák, a vízforrások (a rendszeresen megtelő tómeder), a mezőgazdasági tevékenység, illetve a korai, fejlett csillagászati tudás mind arra utalnak, hogy Nabta Playa egy fejlett és összetett társadalom központja volt, ahol a közösség tagjai egyrészt különböző vallási és szertartási tevékenységeket folytattak.

Másrészt, a régióban található vízgyűjtő rendszerek és a csatornák arra utalnak, hogy a területet intenzív mezőgazdasági tevékenységre használták. Ez megerősíti, hogy Nabta Playa egy fontos központja volt a korai földművelő közösségeknek, amelyek itt gyűltek össze a szezonális esőzések idején.

Jól összegzi Annaem is a Nabta Playa jelentőségét, hogy az állandó letelepedési életforma mellett jellemző volt az is, hogy a nomád közösségek ideiglenesen letelepedtek a térségben, fesztiválokon vettek részt stb. 

12500 évvel ezelőtt még a nabtai időszaknál is kedvezőbb éghajlat uralkodott Egyiptom földjén. Sokkal több volt a csapadék (akár 500-600 mm is évente), a monszun esőzések rendszeresek voltak, ami kedvezett a vízrendszerek kialakulásának, növényzet virágzásának. Ezzel összefüggésben az emberi közösségek nyilván kihasználták a bőséges vízforrásokat.