„Ugyan nem csimpánzhorda, hanem valami korai hominida horda életéről szól, szerintem körülbelül abból a korból, amikor elkezdhettek kivándorolni Afrikából, s még több különböző emberszerű változat élt egyszerre, egymással néha találkozva, néha egymást levadászva, kiszorítva, kiirtva, máskor egymástól nőstényeket, gyerekeket rabolva. Vagy egy-egy kitaszított, eltévedt, vagy éhező kis csoport egy másik hordába menekült. A legérdekesebb ahogy a gondolataik a beszédük, a félelemeik, az örömeik, a hiedelmeik a vágyaik, a céljaik, a szenvedéseik, az egymás közötti viszonyaik, érzelmeik mindvégig egy számunkra alig követhető szinten jelennek meg, és sokszor még magukat a csupasz eseményeket is alig tudjuk követni, mert mindent az ő észleléseik nyelvén mesél el.”

Nem ez történt a Bábeli torony lerombolását követően, amikor az emberek nyelvét, és identitását összezavarta az Úr? Amikor már nagyon közel került hozzá az ember, mint intellektuális lény, aki ezzel veszélyt jelentett a számára? Az emberek megosztásával jó időre biztosította magának a hatalmi pozíciót, mert ettől fogva nem ővele, hanem az emberek egymással lettek riválisak. Persze csak az én elgondolásom alapján.;-)