Erre is meg a 2779-re is :

 

 

Az egyértelmű és nyilvánvalóan létező  hangutánzó eredetű gyökszavainkat  azért ne tagadjuk már el,  a beszédünk legalapvetőbb elemei  ezek.))   Az épphogy beszélni tanuló  kisgyerek is természetes ösztönösségből  utánozza a környezete hangjait mondjuk játék közben (is).

 

A DOBOGÁS DOBB-ja  hangjelenség,  a hangalak oka  amiről én beszélek itt, és nem arról hogy bizonyos  kiragadott szövegkörnyezetben mivel tudom összepárosítani logikailag a DOBBANÓ  hangot.   Egy lépésben össze lehet boronálni a "szív"  és "zene"  szavakkal is attól függően hogy melyik dobbanó hangot mivel kapcsolom össze, de ez értelmezés kérdése és nem etimológiai és hangtani kérdés.    

 

A konkrét DOB(B)  szótő/gyökszó egy valós hangjelenség okán született meg,  és nem azért mert bárki dülöngélne itt  bárhol.   Ja hogy a szív működés közben kidomborodik?...  Az épp lehet de akkor is a  hangja van megnevezve a dobogás igével.   De ha egy DOBOGÓ-ra fellépünk is dobogást hallunk,  nem dülöngél  itt senki sem.  A hangja a neve és + a képzők,  de ez annyira alapvető  szerintem... 

 

Az (el)DOBÁS  dolognak is tucatnyi "képe"  lehet amire gondol az ember és nem szükségszerű hogy bármi kapcsolata legyen  körívekkel.  

 

Inkább a szinonimája a HAJ-ÍT szó  ami  ez irányba mutat,  a DOB nem (mert hangból van) ,  és még használhatóak a VET és REPÍT  szavak is erre,  4 szó nagyjából egy dologra,  mégis külön utakon felépülve. 

 

Dobni fel is lehet bármit, majd elkapjuk,  ilyenkor egyenes vonalú mozgás van. Dőlés sincs.   De a vízbe is dobhatok bármit a hídról egyenes vonalú mozgással.  Vagy  megdobok egy fát egy almával,  szintén egyenes vonalban  haladunk.   Kockadobás játéknál sem  körmozgásos cselekvés.  

 

Azaz sokkal több ez a DOBÁS  szó is annál hogy kizárólag egyetlen képkockában gondolkodjon bárki,  kinek épp mi ugrik be erről is éppen,  nem kell szükségszerűen  körmozgással párosulnia ennek,  dobni sokféleképpen lehetséges...