Az LNG minősége

Az LNG minősége közel azonos, mint a gyártásához felhasznált földgázé. Azért nem pontosan, mert az LNG tárolási hőmérsékletén a víz, a magasabb szénatomszámú szénhidrogének (C5+), a higany és a szén-dioxid szilárddá fagy, ezért a technológiák károsításának megelőzése érdekében ezeket az összetevőket olyan mértékben kell kivonni a földgázból, hogy csak nyomokban forduljanak elő.

Az LNG minősége (összetétele) az árat befolyásoló tényező. Az LNG-t megrendelő elég szigorú kikötésekkel szokott szerződni a minőségre annak érdekében, hogy a saját, vezetékes gázellátó rendszerében lévő földgázzal azonos minőséget kapjon.

 

Amire  a  betárazott  100 EZER  m3  LNG (60 millió m3  gáz)  eljut a  CÉLállomásra,  addigra  a  60 millió  m3 gázból összesen marad a megrendelőnek / cseppfolyósítási veszteség 10 %,  TANKER ÜZEMANYAGfelhasználás/

 

egy kilogramm földgáz cseppfolyósítása 1188 kilojoule/kilogramm energiát emészt fel,

s nem elég lehűteni, majd átalakítani a légnemű anyagot, ezt a rendkívül alacsony hőmérsékletet és elképesztően nagy nyomást fenn is kell tartani az egész tengeri szállítás folyamán. Utóbbi speciális tartályokban zajlik, s egy-egy ilyen tankhajón 100–250 ezer köbméter folyadék helyezhető el. Az óriási vízi járműveket felkészítik az LNG gépi hűtésére is, de harmaduk már képes arra, hogy a betárolt nyersanyag egy részének az elpárologtatásával hűtse a többi folyadékot, s e gázt aztán – kiváltva ezzel a dízelolajat – a hajó hajtására használják fel. Jelenleg körülbelül kétszázötven LNG-t fuvarozó hajó úszik a tengereken, ezek összes szállítókapacitása 31 millió köbméter. A célba érkezés után a visszagázosítás a cseppfolyósítással ellentétes módon, kontrollált melegítéssel és nyomáscsökkentéssel valósul meg.

Ökológiai lábnyom

A cseppfolyósítás nem olcsó folyamat – folytatta a szakember –, ám nagyban függ attól, hogy hol végzik azt el. Érthető módon az eljárás több erőforrást igényel a melegebb országokban, például Katarban – amely Ausztrália és az Egyesült Államok mellett ma a legnagyobb LNG-előállító –, mint a hűvösebb éghajlatú régiókban. Az erre felhasznált energiát általában a szállított földgázból állítják elő, így annak költsége nagyban függ a gázkitermelés addigi ráfordításaitól.

Már az eddigiekből is világosan látható, hogy egy igencsak bonyolult és sok erőforrást igénylő metódusról van szó. Ami a környezeti következményeket illeti, Litkei Máté idézte az Egyesült Királyság Üzleti, Energiaügyi és Ipari Stratégiai Minisztériumának az adatait,

amelyek szerint egy tengeri LNG-szállítmány teljes energiatartalmának a 24,2 százalékát felélik a szállítás folyamán. De nem csak a cseppfolyósítás és a tengeri fuvarozás jár együtt hatalmas környezetterheléssel. A tartályok párolgási vesztesége a napi 0,1 százalékot is eléri, feltéve, hogy a szigetelés megfelelő, ellenkező esetben még nagyobb ez a mennyiség.

Ezek az értékek jóval nagyobbak, mint a vezetékes szállítás „deficitje”, még azzal együtt is, hogy az a régi orosz gázcsöveknél szintén viszonylag jelentős. Emiatt is tartja környezetvédelmi szempontból megbocsáthatatlannak a Klímapolitikai Intézet igazgatója az Északi Áramlat II. vezeték bojkottját, hiszen az mai technikával kis veszteséggel szállította volna a földgázt Európába. „Ugyanígy az amerikai palagáz vásárlása is összeegyeztethetetlen a zöldfordulattal, hiszen e nyersanyag bányászata esetében már 3,6–7,9 százalékra nő az elszivárgó metán aránya, ezzel súlyosan terhelve a klímát” – hívta fel a figyelmet a szakember.

 

To convert 200,000 cubic meters of LNG to MMBTU (Million British Thermal Units), you will need to know the energy content of LNG in terms of MMBTU per cubic meter. The energy content of LNG can vary depending on its composition, but a common approximation is that 1 cubic meter of LNG is roughly equivalent to 0.038 MMBTU.

Therefore, to convert 200,000 cubic meters of LNG to MMBTU:

200,000 m3 * 0.038 MMBTU/m3 = 7,600 MMBTU

So, 200,000 cubic meters of LNG is approximately equivalent to 7,600 MMBTU.