w.ullrichfun Creative Commons License 2024.05.20 0 2 20562

Akkor sem értem, miért a kéne csodálkozni ezen. Azokban a csapadékosabb, kedvezőbb klímájú évezredekben nyilván sokkal több víz(akár dupla mennyiség vagy még több) folyt le a Níluson, és a délebbre eső részein is már jóval szélesebb volt, és/vagy több mellékággal rendelkezett - a Királyok völgyét többen valószínűsítették már szigetre, nem elképzelhetetlen, hogy ott is két ága volt a folyamnak anno, viszont a nyugati ág(ha volt, de miért ne?) akkor jóval messzebb került a keletitől. A Ráktérítő - Nasszer-tó szélességi vonalán, ny.-é.ny. felé indulva, majd északra kanyarodva van egy hosszú rész, ahol végig 200 m tengerszint alatti magasságon oázisok, tavak, zöld részek sorakoznak eleinte nyugat, majd észak felé,(3) a Moeris-tónál fordul keletre (az megvan ugye, hogy ott is állt kettő 130 m. magas piramis!?) - és innen kb 60-65 km. a Gízai-fennsík ... azaz ha volt ott még egy ág, akár ugyan akkora is lehetett, mint a másik. (Azt csak így zárójelben vetem fel, lehet hogy EZ volt a főág, és a keleti volt a "mellék" azaz 5-6 ezer éve itt folyt le a több víz!? A Moeris-tó jóval tengerszint alatt van, tehát a délről jövő ár értelemszerűen erre lehetett erősebb)

 Luxortól nyugatra két olyan országút is van, ami párhuzamosan megy a Nílussal, (észak-dél irányban kerülhető a folyókanyar rajtuk) és nem túl magasan futnak tengerszinthez képest, ráadásul a nílusi kanyarhoz közelebbi szélén a szegélyező sziklákon vízvonalak látszanak (2) ... Ha anno még a Szahara keleti széle sem volt a sivatagé, itt több száz km. hosszan, és lehet ugyan olyan szélességben bőséges vízfolyás vonult észak felé, azután az időjárás és az a tektonikai süllyedés (hasonló, vagy ugyanaz, amitől Alexandria egy része elsüllyedt?) eltolta kelet felé a maradék vízhozamot.   

 Kicsit nagyítottam a képen, (1) számomra természetesnek tűnik egy hosszú, nagy sziget két komoly folyóággal (Csepel tízszerese, de a víz is lehet, hogy annyi volt) illetve akár egy óriási ártér-tó, amelynek a partján sorakoztak végig a piramisok, a Moeriszi kettőtől(?) egészen Gízáig. Hogy mekkora szerepe volt itt a víznek azt csak sejthetjük, de egyértelmű hogy volt, a miértre és a mikéntre érdemes válaszokat keresni. Nekem egy víz-védmű sor sem idegen, láttam sok hasonló gúlaszerű építményt folyószabályozás-gát-szivattyú-vízvizsgáló helyeken csak a Duna partokon is ..

1.:

2.:

3.:

Előzmény: Schenouda (20487)