„Képzeljük el, hogy nem minden idő, amit annak definiálunk. Nem minden idő, ami telik? Avagy mi múlunk az időn, vagy az idő múlik rajtunk? Azért van, mert mérjük, bürökpohárral, felkelő nappal, zenével (a végét nem lelő idő hangja).”

 

Egy költő van e szavak mögött, vagy a kellő mértékű meditáció? Az időt felosztjuk múlt, jelen, jövő tartományokra, amiből a jelen az, aminek nem tudjuk megmérni a tartamát. Visszamehetünk az időben egészen a nagy bummig, és elgondolhatjuk a jövőnket akár egy új csillag bolygójára költözésig, meditálhatunk az univerzumok egymást követő végtelen vonulatán, azonban csak a jelenünket, az egymást követő pillanatokat éljük meg a magunk módján. Kinek gyors, kinek lassú, embere válogatja.

 

 

„Mivel a kísérletekben nem igazán  vagyunk képesek fénysebességnél gyorsabb impulzusokat, jeleket küldeni, ezért meg kell elégednünk a világot jelenleg legpontosabban leíró elméletekkel. Ha már menni fog a fénysebesség, akkor változást hoz és nemcsak a kvantummechanikában.  Előbb-utóbb szembe kell nézni a standard modellek aktualizálásával, felülírásával. „

 

Ha majd a tömeg „kiiktatásával” menni fog a fénysebesség, az azt jelenti, hogy a standard modellek betöltötték a szerepüket, és léptékváltás történt a tudományban. De addig marad a fantázia világa, amiben minden lehetséges, amit az agyunk fel tud dolgozni a kauzalitás mentén.

(Vajon az írás elkorcsosulása, száműzetése után meddig használjuk még az írás szót, és lesz-e igény egy revitalizáló, reneszánsz forradalomra, amikor előszeretik a tollat tintával, könyvnyomtatással és nyelvőrködéssel. Circulus vitiosus, így ér körbe minden: amikor már csak pár poros, foszlott könyv marad, majd valaki felfedezi és titkon terjeszteni kezdi mint egy új vallást.:)

 

Remélem, hogy az írás nem lesz száműzve, és nem lesz egy globális nyelvű Földi populáció, mert azzal csak szegényebbek leszünk. Az új vallásnak meg olyannak kell lenni, amivel konvertálható lesz az összes régi.

 

„Majd ha a feltevések, jósolhatóságok, és extrapolált valószínűségek eltűnnek a fizika szótárából, akkor lesz egy vég/zet/es tudás. Addig is van miből szemezgetni, és vak tyúk is talál: most fedeztem fel, hogy létezik egy kvantum-effektus ami bizonyít egy 20 évvel ezelőtt átélt történést. Még sok ismeretlen meglepetés jelenség felfedezése vár ránk, ha megnyitják, 'elérhetővé teszik azokat a pályákat', vagy nem vagyunk restek gyönyörködni az eddigiekben - és továbbgondolni azokat. A kvantumkapcsolatok számomra egyértelműen a telepatikus kommunikációt idézik. Ki kellene zárni, hogy megtervezett véletlenekkel kábítanak bennünket, vagy ennyi az annyi.”

 

Szerintem a vég/zet/es tudás megmarad, mivel a mindentudás számunkra nem, csak az Isten számára adott. Őt meg ugye nem vizsgáztathatjuk le kompetencia hiányában.

A holografikus univerzum elmélet szerint, a világmindenség egy kétdimenziós gömbfelület, aminek háromdimenziós vetülete az, amiben a mozgás, a tömeg, vagyis a fizika minden törvényszerűsége tapasztalhatóvá válik. Ez azt jelenti számomra, hogy a TUDAT is ebben kibővített dimenzióban nyilvánulhat meg. Vagyis a kétdimenziós gömbfelület, „hiányos” egy tér és egy idődimenzióval. Ebből meg az következik számomra, hogy azon a felületen lehet azonnali kölcsönhatás, véletlenek, kvantumok, és összefonódások nélkül. Az a gömbfelület maga a folytonosság, az időtlenség, a mindenség maga. Úgy is mondhatnám, hogy az Isten, mint egy burok, ami körül vesz minket.

 

„Ezeket most hagyjuk figyelmen kívül és csak arra koncentráljunk, hogy vajon a gondolat képes-e megteremteni azt amit látunk és érzékelünk, amit anyagi világként ismerünk.”

Mi van akkor, ha a GONDOLAT is egy önálló dimenzió, amiből részesedünk mi is Isten burkolatán belül? Ezzel veszünk tudomást anyagi önmagunkról és világunk többi dimenziójáról, a térről és időről egyaránt. Ezzel talán még a lélek halhatatlansága is magyarázható, igazolható lenne.

„A gondolat a szellem hulláma, de nem gondola evez rajta információval, hanem hopp a vevőben terem. Idő és út múlása nélkül, mint egy teleport azonnali áthelyezéssel. Nézzünk szét az anyaghoz és kémiai folyamathoz nem köthető jelenségek között: hipnózis, telepátia; távolbalátás; nem ketamin vagy egyéb szerek, okozta halálközeli álom.

Nincs ezekhez hozzáférésünk, hacsak nem véletlenül, vagy ha átprogramozzuk a tudatalattinkat. A kivételes fehér hollók erősítik a szabályt. A haláli észlelések leírnak egy olyan állapotot, hangulatot, időtlenséget ami magyarázat lesz majd mindenre, és felülírja, feloldja minden megelőző képzelgésünket.  Nem fáj a szeretet, az elvesztés, várnak rád. Legyen részünk benne!”

 

Ami azt illeti a gondolat hullámai számára is egy „csatornát” kell nyitni, ahogy azt a rádióhullámokkal tesszük. Talán ezen a csatornán az okozati lánc szakadása nélkül is lehetne értelmesen kommunikálni, az élő és holtlelkek között. Talán még a fénysebességnél is gyorsabban. Legyen részünk benne! ;-)