"Gizában mind a három piramis és mellékletei egyszerre kellett épüljenek, vagy 8-10 ezer évvel ezelőtt vagy csak 5 ezer évvel ezelőtt, de az előbbinek semmi esélyt sem látok."

Kivéve azt az eshetőséget, hogy a 3 gízai piramis egy előzőleg már létezett objektumokra épült. Ezt sem lehet figyelmen kívül hagyni, mivel az ókori egyiptomiak egy aranykorról beszélnek, ami nagyjából 12500 évvel ezelőtt létezett. Abban a korban, amikor a gízai piramisok elhelyezkedése a legtökéletesebb szögben képezte le az Orion-öv csillagainak helyzetét a földön. 

"Az Álomsztélé egyik sorában a Szfinx valójában azt mondja: Én már itt vagyok, az első idő óta. Az "Első idő" az ókori Egyiptom nyelvén a Zep Tepi. Ezen az időn azt értették, amikor Ozirisz a civilizáció kezdetén megérkezett hozzájuk." - Robert Bauval

A másik jelentős írásos bizonyíték a Szfinx régebbi eredetére a leltári sztélé. Az Inventory Stela (Khufu lányának sztéléje a 26. dinasztia idejéből) szerint Khufu (aki a Nagy Szfinx állítólagos kifaragása előtt uralkodott!) elment megnézni a Nagy Szfinxet és az azt eltaláló „villámot”. Ez a sztélé önmagát egy óbirodalmi szöveg másolatának mondja, és azt állítja, hogy a Szfinx már létezett Khufu idején. A régész, Szelim Haszan elsőként fogalmazta meg, hogy a Szfinxet Harfénak kell tulajdonítani. A feliratban - a fordítása alapján - az áll, hogy Khufu kijavíttatta a Szfinx fejdíszét, miután villám csapott bele, ami megfelel a szobron és templomain is jól látható óbirodalmi javításoknak.