"a Nílus sem lehetett akkoriban szélesebb!"

Dehogynem. Részint nem jó pont a Lánchíd, ott kifejezetten keskeny a folyó, a leszabályozás + a geológia miatt

(a dunakanyari forduló után az esése jobb oldalán a budai hegyektől úm. "nincs elég hely") de Dél-Budánál már közel 500 m. széles és néhol 5-6 m. mély, Budapesttől-Mohácsig 600 m. széles (nagy áradáskor 7-800 m.) és néhol 8-10 m. mély.

 Részint az említett időszakban pedig éppen egy esősebb, párásabb, bővizűbb időszak végét jelzik, tehát lehetett ekkora területe a folyónak, főleg a teljesen sík részeken (most Luxornál közel 500, Kairo felé néhol már 600 m. széles, 5 ezer év "szárazságához" képest) - alig 60 km.-re a gízai piramismezőtől ott a Moeris-tó, amely "fénykorában" az 1700-1200 négyzet km. nagyságával vélhetően közelítette, vagy itt-ott tán el is érte a piramisok vonalát. Most 200 négyzetkilométer körüli, a Nílus áradásai hatására nyilván felduzzadt, egy innen-közeléből folyó kb. 64 km.-es ágnál még nem is tartom soknak sem a szélességet, sem a mélységet, ha abban az irányban folyt le az ár.

 Az már hosszú évek óta téma a topikban, hogy a víznek fontos szerepe volt a piramisokkal kapcsolatban. Ennek az ágnak a felfedezése csak erősíti, hogy valami teljesen más környezetet kell oda képzelni, mint az a sivatagit, amiből 100-150 éve igyekeznek kiszabadítani a komplexumot. Ahol a víz esetleg még több segítséget jelentett az építkezéseknél, mint gondolnánk.