A bálnák, delfinek elég intelligens lények, a delfinek és a nagyobb bálnafajok, például a kardszárnyú delfin, az összes többi állat közül a legmagasabb intelligenciával rendelkezik. Bizonyos bálnafajok aktívan kibocsátanak különféle frekvencián hangokat, amelyek a szonárjel részét képezik. Ezek a hangok különböző célokat szolgálhatnak, például élelemkeresést, társadalmi kommunikációt vagy helyzetérzékelést. A hangkommunikációjuk is figyelemre méltó. 

A hangyák és a méhek feromonokkal, érintéssel és rezgéssel kommunikálnak. A méhek táncnyelve rendkívüli. A bálnáknak, a migráló madaraknak, kisemlősüknek, rovaroknak, a tenferi teknősöknek fejlett mágneses érzékelésük van, ami lehetővé teszi számukra, hogy érzékeljék a Föld mágneses mezőjét, és ezt navigációs vagy tájékozódási célokra használják. A denevérek egyedülálló képessége a bio-sonar, vagyis az echolokáció, amely lehetővé teszi számukra, hogy hanghullámok visszaverődéséből információkat szerezzenek a környezetükről és a közeli tárgyakról. Sötétben is jól tájékozódnak, találnak táplálékot. 

A nagy fenyves erdők fái a gyökereiken megtapadó gombafonalak segítségével bioelektromos úton információkat közölnek egymással. Egy kivágott vagy vihar által megsérült fa bioelektromos úton segítséget kér egészséges társaitól, akik a kiterjedt gombafonalak révén ugyanolyan módon vizet, tápanyagokat juttatnak megsérült társaiknak. Ezenkívül az egészséges fák segíthetnek a beteg fának a kórokozók elleni védekezésben is. Ez az egész Földre kiterjedt gombafonal hálózat a növényvilág internetes rendszereként tud működni ( "növények közötti kommunikáció" vagy a "zöld internet"). Nevezik ezt mycéleumnak is. 

Óriási tárháza van már itt a Földön a különböző fajok kommunikációjának, amelyek évszázezredes, évmilliós evolúciós fejlődéssel akár kimondottan intelligens életformák kialakulásához vezethetnek. És akkor mi lehet még odakint, a világegyetem 1000 trillió csillagán, a 13,8 milliárd év alatt? Szinte végtelen lehetőségek tárháza.