Jozso, oszinten szolva nem ertek egyet veled. a feleség egy értelmes mértékben képes magát a férj alá rendelni - ez nekem azert igy nem nagyon tetszik. Nem egyenjogusag es a tobbi, de ugy erzem egy kapcsolat nem ala es folerendeltsegrol szol, de ha mar igen akkor miert a no mindig a ferfi ala? Szerintem kompromisszumok inkabb amik vezetnek elore egy kapcsolatot. Idomulni a masikhoz es kozben megtartani az egyeniseget. Egy nevvaltoztatas nem ertem miert kell hogy egyenisegvesztessel jarjon. Ha igen akkor ott inkabb mas van a hatterben. Es attol meg hogy onallosagat megorzi a ket fel szinten nem feltetlenul kell elvalni es maganyban elni. Ugyanakkor tudok peldat arra hogy feladtak az egyeniseguket es 32 eve hazassag, 2 gyerek utan kulon elnek mert a feleseg annyira alarendelte magat a csaladnak es a ferjnek hogy az egyeniseget es onallosagat elvesztette. Es most megy a szenvedes.

Szoval szerintem nincs ilyen hogy igy vagy ugy mukodik. Biztos embertol es partol is fugg a dolog. De szerintem alkalmazkodo kepesseg, turokepesseg, nagy mertekben kell hozza mindket fel reszerol. Figyelem es turelem, szeretet es oszinteseg, nyiltsag - ezek oriasi szerepet jatszanak. Ezek nelkul biztos hogy nem megy. Nevvaltoztatas biztos hogy nem lehet elsoszamu ok es szempont. Ettol fuggetlennek kell szerintem lenni egy par boldogsaganak.