Most már kezdem elhinni, hogy én vagyok a hülye.

 

 

A Galaktika magazin vasmarkú ura – Kuczka Péter „büntetésből lett” a magyar sci-fi atyjaKiss Balázs

2024. április 20. 16:09

Mi a közös a Frank Herbert homokférgeiben, George Lucas űroperájában, H.P. Lovercraft szörnyhistóriáiban, Weöres Sándor verseiben és Göncz Árpád fordításaiban? Leginkább az, hogy mindegyikkel találkozhatott az ember a '70-es években a Galaktika sci-fi magazinban. Azt sokan még mindig csak találgatják, mitől robbant be a tudományos-fantasztikus irodalom már a Kádár-rendszerben, és hogyan lett a legendás lap főszerkesztője a korábban hithű kommunistának számító Kuczka Péter. 

A sci-fi irodalom múltja régebbre nyúlik vissza Magyarországon, mint gondolnák: 1932-ben már készült magyar tudományos-fantasztikus film, később, az '50-es években pedig a gyerekkönyvekkel foglalkozó Móra is több könyvet kiadott már nem létező világokról. Azért a gyermekkönyvkiadóhoz került a sci-fi, mert az akkori kultúrpolitika vezetői úgy gondolták, az csak gyerekeknek szól, a felnőtteket nem érdekli.

A Pirx kalandjai című magyar sci-fi sorozat. Stanislaw Lem írásai alapján készült, a Pirx pilóta kalandjai című novelláskötetből – Fotó: XXI. század

Kuczka Péter rendszerhű költőből lett 56-os forradalmár. A kivégzést ugyan megúszta, de verseket többé nem írhatott. Az ő kezébe adták a tudományos fantasztikus irodalom igazgatását, amiben lehetőséget látott a rendszerkritika folytatására.

A '70-es években indult Galaktikában rendszeresen fordított Göncz Árpád és Fekete Gyula, sőt Weöres Sándor versi is megjelenhettek a „gyermekkönyvnek” titulált kiadvány lapjain.

Olyan szépirodalmi szerzők kezdtek el sci-fivel foglalkozni, akiknek a Kádár rendszerben csak ritkán jelenhettek meg műveik. Viszont közben megjelent egy generáció, aminek tagjainak a karrierje a Galaktikából indult.

Az új generáció

„Lőrincz L. László, Nemere István, Szepes Mária is ott kezd el publikálni. Ők meg is alapítják az írószövetségen belül az SF szakosztályt és ott élénk irodalmi és közéleti tevékenységet folytatnak és publikálnak. Ezt a generációt ő karolja fel, de egyben egy picit az ellenőrzése alatt is tartja” – magyarázta Kuczka szerepét Veres Miklós, muzeológus.

Nem csak fiatal írókat, grafikusokat is felfedezett, például a Boros-Szikszai párost, akik azóta a világ egyik leghíresebb játékát, a Word of Warcraftot is illusztrálták.

Kapcsolati hálója nem csak az újonnan felfedezettekre, de az emigrációba vonult barátaira is kiterjedt.

Kozmosz Fantasztikus Könyvek Kuczka Péter szerkesztésében – Forrás: XXI. század

Nekik köszönhetően az amerikaitól az orosz irodalomig minden nevesebb science fiction mű megfordult Kuczka kezében. Irodalomszervezői munkásságát nagyon hamar elismerték. A Galaktika első évében, 1972-ben már részt vett az első EUROCON-on, ami az európai sci-fi rajongók találkozója volt, 

1974-ben pedig meg is kapta az első nemzetközi díját, a legjobb európai science fiction magazin kitüntetést.

„Japántól Oroszországig, az Egyesült Államoktól Dél-Amerikáig, Spanyolországtól Svédországig a világon mindenhol elismerték, bárhova ment a legnagyobb kitüntetéseket kapta, mert Írországból a parlament elnökétől megkapta a sci-fi munkásságáért járó legnagyobb elismeréseket, a legnagyobb nemzetközi díjakat kapta meg. A legnagyobb nemzetközi science fiction szervezeteknek volt részbe alapítója, részben tisztségviselője” – emlékezett vissza Kérszigeti Ádám, Kuczka Péter unokája.

Jószándékú mecénás vagy a kommunisták embere?

Minden érdeme, munkája, külföldi kapcsolata és nyitottsága ellenére Kuczka nem volt liberális. Vasmarokkal igazgatta a magyar sci-fi útját és aki nem felelt meg az elképzeléseinek, az nem juthatott szóhoz.

„Nem tudom kiszámolni, hányan lehettek azok, akik ígéretes sci-fi írók lehettek volna, de nem tudtak előre mozdulni, nem tudtak hol közölni, így el is maradtak a műfajtól” – mesélt akkori tapasztalatairól Nemere István, író.

Lehet, hogy valami Nobel díjast is elvesztettünk emiatt. Ez már sohasem fog kiderülni 

– tette hozzá.

Kuczka Péter – Forrás: XXI. század

Kuczka távol tartotta a magyar olvasóközönségtől a külföldön népszerű akciódús, ám gyenge ponyvát, ahogyan azokat is, akik ezt az irányt képviselték. De voltak bőven, akik mégis azokkal képzelték el a hazai sci-fi jövőjét, így a Galaktikával párhuzamosan megindult egy alulról épülő szerveződés: a szokásközösségek és a fanzinok világa.

Kiss Balázs filmjét a Galaktika legendás alapító-főszerkesztőjéről hétfőn, a késő esti Híradó után láthatják az RTL-en a XXI. század műsorában.