Szia lufi!

Nagyon jól fogalmaztad meg:

". Ilyenkor kell segítségül hívni az értelmet, hogy rendet vágjon a kavargó érzelmek dzsumbujában. "

Pontosan errol van szó!
Az érzelmeket az értelemnek, az akaratnak kell helyes irányba terelnie!

Tehát nem arról van szó, hogy melloznünk kellene az érzelmeket, hanem csupán a helyes mederben kell tartanunk oket, illetve oda kell beterelnünk, ha nem ott lennének.

Az értelem segitségével irányitott érzelem igy már nem gátja lesz a fejlodésünknek, hanem elosegitoje. Méghozzá olyan elosegitoje, amely segiti, hogy mi magunk jobb irányba változzunk. A fejlodéshez kell az érzelmi átélés is, de az irányt az értelemnek kell megszabnia.

S hogy miért ilyen fontos kontrollt gyakorolni az érzelmek felett?
Azért, mert az érzelmek nagyon hullámzók, ki vannak téve a körülmények hatásának, a hangulatunknak, a kedélyállapotunknak. Ha pedig hagyjuk, hogy ezek az érzelmi hullámvölgyek cselekedeteinkben is jelentkezzenek, akkor sajnos sok butaságot követünk el, olyant, amit késobb magunk is megbánunk. (megbántunk másokat, elhamarkodottan cselekszünk, stb.)

Akinek CSAK az érzelmei irányitják életét, sajnos egy kiszámithatatlan, és éppen ezért embertelen emberré válhat. (az érzelembe a negativak is mind beletartoznak!)

Sziasztok:
Mici Maci