"Elfogy-e a kozmikus hátérsugárzás? . . .  És a még korábbról érkező neutrínó háttérsugárzás . . .  meg a még annál is korábbi gravitációs háttérsugárzás is?"

 'Lehet, hogy ez utóbbi kettő már kiszaladt?"

Nézd meg a http://kozmoforum.hu/viewtopic.php?f=9&t=235&start=130 környékét, Rigel válaszát, aztán az izotrop Univerzum tágulását szemléltető serleget, ami  az egyetlen lényeges dimenzió, vagyis a radiális koordináta léptékfaktorának növekedését, meg a hozzánk éppen megérkező CMB fotonok indulási távolságát mutatja lassuló tágulás esetére.

Ha az Univerzum térben végtelen (és ha mindig is az volt) akkor a CMB sohasem fut ki a horizontunkból. Mert a CMB fotonok ugyan az egész Univerzumban egy rövid időszak alatt, nagyjából egyszerre csatolódtak le az anyagról, de ha az Univerzum végtelen, akkor minden hozzánk éppen megérkezett foton után is (bármilyen messziről indult is) érkeznek még fotonok még távolabbról. És ez akkor is igaz, ha az Univerzum történetesen gyorsulva tágul. Ebben az esetben is csak a véges távolságból induló sugárzások futnak ki a horizontunkból.

"Az univerzum tágulásának gyorsulása miatt a legtávolabbi égitestek vöröseltolódása a végtelenségig nő, a róluk érkező sugárzás egy idő után nem ér utol minket. A kozmikus háttérsugárzás forrása, mint a sugárzási korszak utolsó szórófelülete is ilyen 'égitest'."

Csak hát mai ismereteink szerint az Univerzum alighanem nyílt, és térben végtelen.