Az igazság az, hogy nem tudjuk biztosan, hogy megérte volna Hufu a 30. uralkodási évet. Jellemző, hogy Selim Hassan már a 40-es években megtalálta az erre vonatkozó két dombormű töredéket Hufu sírtemplomában (és még két másik relieftöredék is erre utal, amiket innen raboltak el és máshol lettek beépítve a 12. dinasztia idején), de az egyiptológiában még 40-50 éven át ragaszkodtak a 19. dinasztia idei Turini Papirusz 23 évéhez. Ezt Merer papirusza és a Dakhla-oázis sztéléje, amelyek ráadásul egykorúak Hufuval, kiiktatta.

És azért sem vették át az egyiptológusok Hassan leleteit, mert nem volt szentírás a 30. uralkodási év. Volt uralkodó, aki előbb megtartotta, volt aki többet is tartott az évek során. Volt aki csak készült rá (I. Amenhotep), megépítve a szed-kamrát. Egyébként ma is úgy véli több egyiptológus, hogy Hufu csak készült rá, de nem érte el a 30. évet. Az uralkodásának legrégibb időpontjának számító adat egy Nagy Piramis melletti két gödörben talált graffitik, amik a 28. vagy a 29. uralkodási évéből valók. A kétezer évvel későbbi szerzők említette hosszú uralkodási idők (Hérodotosz 50 év; Manethón 63 év, lehetnek tévedések, elírások is a többször másolt szövegekben).

Viszont a szed-szertartás egy nyilvánvalóan a prehisztorikus időkből örökölt hagyomány kellett legyen, amit legalább 3-4 ezer éven át gyakoroltak. És minél régebbi egy király, annál biztosabban be tartotta az ünnepre vonatkozó szabályokat (azaz a 30. évet). És Hufu elég régi.