Schenouda Creative Commons License 2024.03.27 0 0 19838

Egyébként a bazalt burkolat egy része látható volt már régebben is, Graves leírta 1639-ben, vagy 240 évvel később Petrie is. Viszont fogalmuk se volt, hogy ez egy templom padlózata volt!

A bazalt burkolat néhány részlete:

 

 

Ezekből is jól látszik, hogy a puha mészkőágyat dolgozták a bazaltlapok méretéhez. Ilyen állapotban nem lehetett eredetileg a mészkőágy, mint valami "korábbi" civilizáció hagyatéka (mint ahogy a képen is látszik). A bazaltok jelentős része alá különböző vastagságú mészkőlapokat raktak. Kicsit olyan ez, mint valami régi fürdőszobában leverjük a kívülről sima csempét, és alatta marad a különböző lenyomatú (mert sok csempét az idők során különbözőkkel pótoltak) habarcsréteg.

De van még egy érdekesség: a burkolatban egy eredetileg az esővíz elvezetésére szolgáló vízelvezető rendszer maradványait fedezték fel.

Maragioglio és Rinaldi alaposan megvizsgálták a bazalt burkolatot és a könyvükben ezt írták: "A bazaltburkolat csaknem egynegyede megmaradt, amelyet a sziklába ágyazott, finom fehér mészkőből készült, aljzatként szolgáló lapokra fektettek. Ezek a táblák helyenként nagyon vékonyak voltak, de Petrie azt állítja (Pyr. and Temples, etc., cit., 46. o.), hogy ez az aljzatalapozás egyetlen ponton sem hiányzott. Nyilvánvaló, hogy a mészkőlapok célja az volt, hogy a bazaltblokkok (amelyek nem voltak egyforma vastagok) felső felületét egy szintre hozzák. Valójában vastagabbak ott, ahol a bazaltblokkok vékonyabbak, vagy ahol a kőzet hiányzik az általános keleti lejtés miatt. A helyszín természetes kőzetét, ahol ez lehetséges volt, a piramis alapfödémje alatti sziklával azonos szintre szintezték. Néhány helyen, ahol a kőzet hiányzott vagy rossz minőségű volt, a kiegyenlítést helyi mészkőtömbökkel végezték. A nagy udvar északi részétől nyugatra egy meglehetősen nagy szakasza látható ilyen tömbösített szintkiegyenlítésnek." (1965).
Néztem én is azt a filmet, amit construct belinkelt (egyébként a templomot 1939-ben Abu Szeif fedezte fel, s nem Szelim Hasszán, aki csak később kapcsolódott az ásatáshoz). A burkolatot alkotó bazalt keménységét 6-6,5-re tette (a templom gránit oszlopainak keménysége 7,0-es, míg a Khephrén nagy méretű diorit szobrainak 8-as!).

Szerintem a bazaltlapokat eltudták fűrészelni, de többet csak elkezdtek, majd inkább így használtak fel. A fűrészelésre őszszakál már hozott lehetséges példát is: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166555115&t=9000303

Vagy hoztam példákat: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166549798&t=9000303

A bazaltot bizonyosan tudták kezelni, hiszen később bazaltból nagy méretű szarkofágok is készültek.

A video egyik hozzászolója leírja Mattnak, hogy kipróbálta Petrie módszerét, s a bazaltot réz kézifűrésszel és korunddal vágva elég jó eredményt ért el. Ezt én nem is tartom sarkalatos pontnak.

Annak ellenére, hogy a vágások "újszerűnek" hatnak, én inkább az óbirodalmi időkre szavaznék.

 

Az is biztos, hogy a régi fotón látható szétszórt kődarabok láttán Matt azt hiszi, úgy rakták össze a burkolatot később, holott az egyik 1939-es képen tisztán látszik, hogy a mai méretű és formájú burkolat ott van! A 40-es években nem hiszem hogy gépeket hoztak volna ide, hogy teljesen szentségtörő módon még tovább darabolják az itt talált tömböket. Egyáltalán kik? A halotti templom ásatásának felügyelői Jean-Philippe Lauer francia és Szelim Hasszán egyiptomi régészek voltak. Teljesen kizárt, hogy az ő utasításaikra újraaprítottak volna, majd összeraktak volna egy teljesen új kövezetet, ahogy azt a teljesen ismeretlen gépi beszélő (vagyis Matthew Sibson) mondja. Egyébként ettől függetlenül érdekes a film és a képei is jók, és Sibson érdekes témákat is felvet (más ügyben). Ugyanakkor az ilyen "restaurációról" a Menkauré piramis esetében ellenérzései vannak: https://www.youtube.com/watch?v=t4oAgW8yoKc

Láthatólag ahol alacsonyabb volt a mészkőréteg ott több réteg bazalt is van egymáson, habarccsal jól kitömve. Abban is biztos vagyok, hogy több ókori kővágó, alakító szerkezet még felfedezésre vár. Ezeket nagyrészt abban a piramisépítési "lázban" találták fel, ami az Óbirodalom idején elkezdődött.

Előzmény: Schenouda (19836)