emberek küzdenek vélt igazságukért
mások háborúznak elhitt hatalmukért
pusztulásunkat megrendítő nézni
nem lehet a létet innen most már védni

mutatók pörögnek, az órák sietnek
imbolygó földüknek léptei kilengnek
aztán majd elesik, s új világra ébred
még ha gátja is vagy, s akkor is, ha kéred

de az idő lassít, szíven üt egy érzés
szerelemnek lángja sok ezernyi kérdés
feledett szeretet ébred a szívemben
ért kalászt lengető élsz-e még éltemben

éltető szerelmem átölelnél mindent
mutass utat feléd, taníts élni minket
de háború gyilkol olyan sok ártatlant
földi pokol égve forral régi katlant

eltelik az idő, minden csendes immár
virág nyílik újra, elfeledett kincs vár
emlékek ébrednek, utat adnak élni
a világot tanítják szeretettel kérni