"Szóval, azért az NDK - nak is kellett a nyugati valuta."

Off.

Emlékeim szerint a keletnémet állam - többekhez hasonlóan - a nyugattal folytatott kereskedelem folyamán nemigen "készpénz" - alapon, de leginkább "csereszabatosság" - alapon, vagyis csereüzlet formájában kereskedett. Ennek a lehető legjobb példáját az általik abban az időben folytatott speciális személygépkocsi import érzékeltette legjobban. Errefelé, minálunk, nem volt túlzottan nagy reklámja az olyan különleges ügyletnek, mint amely keretében az egykori NDK francia és japán cégekkel folytatott cserekereskedelem során szerzett be nagyszámú Citroen Pallas és - illetve Mazda 121 gyártmányú / típusú személy-gépkocsikat, amelyeket azután otthoni forgalomban lehetett megvásárolni - természetesen nem akárkiknek. De maga az üzlet ténylegesen működött ilyen egészen különleges alapon. És hogy nekünk sem volt teljesen más módszerünk és ne legyen túlzottan nagy mellényünk - legalábbis ilyen vonatkozásban - amikor - hosszas huzavonát követően sor került a svédekkel, a NoHAB - céggel a 20 db dízelmozdony beszerzését lehetővé tevő üzlet megkötésére és persze lebonyolítására, természetesen - mi sem pénz (valuta), hanem csereüzlet - alapon bonyolítottuk le azt,méghozzá egy rendkívül bonyolult cs rekonstrukció keretében. Ez esetben a M 61 - eket a Magyar Hajó-, és Darugyár - gyártotta tengeri úszódaruk egyidejű szállításával egyenlítettük ki. Ezeket aztán (rossz nyelvek és - időközben megjelent szépirodalmi forrás tanúsága szerint) - a svéd kereskedelmi partner valójában át se vette, hanem (ugyancsak a rossz nyelvek szerint) azon - nyomban tovább is cserélte valahol a fejletlenebb világban, valamely egészen speciális üzlet formájában, valamely egészen speciális áruféleségekre. De persze, ezt nyilván csak a rossz nyelvek híresztelték - természetesen csakis már utólag.

On.