Nagyon szép rész, az egyik kedvenc területem. Gratulálok.

 

Jól tetted, hogy nem mentél be.

Én megpróbáltam lemenni annó, és nem vagyok túl ijedős, de majdnem becsináltam.

Fejlámpa volt nálam, de váltógatya nem. :)

A lépcsőn még lementem a kutyussal, persze ő elől, mert így kell.

Aztán a jobbra fordulásnál bentről ránk ordított egy mély, érces hang.

A kutya veszett ugatásba kezdett, az érces hang egyre jobban ordított és én rohantam kifelé, 180-as pulzussal.

A kutya nagy nehezen kihátrált, mögötte egy torzonborz hajléktalannal.

Aztán idekint kiegyeztünk egy döntetlenben, bár kétségtelenül még így is Ő volt az illatosabb.

Kicsit dumáltunk, aztán a pulzus normalizálódása után elindultunk lefelé.

 

Úgy hogy óvatosan ezekkel a bunkerokkal. Hasonló meglepetés ért a Pécel feletti Bajtemetésen is, csak ott szipusokkal volt tele a bunker.