Hoaxvadász Creative Commons License 2024.02.14 0 1 19225

nem is tudom így hirtelen, hogy honnan lehet ismerős a hosszú, alacsony fal...

Egy kilométer hosszú kőfalat találtak a Balti-tenger fenekén, amit 11 ezer éve építhettek

"A Balti-tenger felszíne alatt 21 méter mélyen találtak rá arra a közel egy kilométer hosszú kőfalra, ami a kutatók szerint Európa legnagyobb kőkorszaki megastruktúrája lehet. Az alacsony fal vélhetően 11 ezer évvel ezelőtt épült azzal a céllal, hogy a rénszarvasokat olyan helyre terelje, ahol könnyebb volt őket áldozatul ejteni.

A felfedezés gyakorlatilag a szerencsének köszönhető, ugyanis 2021-ben a Balti-tengert kutató warnemündei Leibniz Intézet geofizikusa, Jacob Geersen csak azért vitte terepre a diákokat, hogy a német partoknál kipróbálják a tengerfenék feltérképezésére szolgáló többsugaras szonárt.

Miután a laborban észrevették a struktúrát, 2022-ben kamerával is feltérképezték a helyszínt, majd a kőfalak láttán felvették a kapcsolatot a régészekkel, akik elmondták: valószínűtlen, hogy egy modern építményt helyeztek volna a víz alá, ahogy az is, hogy természetes folyamat alakította volna ki a struktúrát. Ez arra utal, hogy a fal akkor épült, amikor ez a terület még szárazföld volt, ami 8500 és 14 ezer év közé teszi az építmény korát – előtte jégtakaró borította a területet, később pedig a tengerszint-emelkedés árasztotta el.

A fal egy egykori tó mentén húzódik, és körülbelül 10 nagyobb (akár 3 méter átmérőjű, több tonnás) sziklát tartalmaz, amiket több mint 1600 kisebb (100 kilogrammnál könnyebb) kőtömb köt össze. Mivel a kövek nem egymáson, hanem egymás mellett helyezkednek el, a fal a letöbb helyen egy méternél alacsonyabb. Mivel a nagyobb darabok egymáshoz képest nem szabályosan helyezkednek el, a kutatók úgy vélik, ezeket nem tudták elmozdítani, ezért kötötték össze kisebb darabokkal.

A régészek szerint a struktúrát a kongemosei kultúrához tartozó vadászó-gyűjtögetők építhették, hogy egy helyre hajtsák a rénszarvasokat. Ilyen alacsony falakat Afrikában, a Közel-Keleten és az észak-amerikai Nagy-tavak mélyén is találtak már, akár több kilométer hosszan, és a konszenzus szerint vadászat céljából építették őket – bár az alacsony falakat például egy antilop simán át tudja ugrani, de ha csordában futnak, mégis elkerülik azokat, így könnyű az állatokat egy helyre terelni.

A kutatók további vizsgálatokat terveznek a helyszínen, például búvárokkal, de ezt a rossz időjárás idáig meghiúsította. Pedig nem lehet sokáig várni, a modern tevékenységek – mint a vonóhálós halászat, a kábelfektetés vagy a szélerőművek építése – ugyanis könnyen elpusztíthatják az értékes lelőhelyeket."