Én meg azt hittem, hogy azért mutattad, mert 13-szor szerepel benne az "infinitézimális" szó. Láthatóan valami értelmet akarsz adni ennek a szónak, de ebben a könyvben egyrészt idézőjelbe téve használja a szerző, ezzel is jelezve, hogy itt csak valamiféle heurisztikus leírását adja valaminek (ami szerinte segíti a megértést), másrészt, ahol nem teszi idézőjelbe, ott egy jóldefiniált fogalomról van szó, aminek semmi köze sincs a végtelenül kicsi mennyiségekhez, csak véletlenül szerepel a nevében  az infinitézimális szó (infinitezimális generátor). Ha precíz definíciót akarsz az infinitézimálisokra, akkor ne itt, és ne is a számosságoknál keresgélj, ahogy teszed, hanem a nemstandard analízist tanulmányozd (már többször is szó volt róla, de eddig elment a füled mellett). Annak nem a számosságokhoz, hanem az ultrafilterekhez van köze. De én nem sok értelmét látom, ugyanis sokkal bonyolultabb, és nemcsakhogy nem szemléletesebb, de szerintem sokkal elvontabb is az az elmélet, mint a hagyományos, precíz differenciálgeometria. Az infinitezimálisok használata tehát nem segíti, hanem nehezíti a megértést, még a precízen kidolgozott formájában is. A heurisztikus használata pedig úgy tűnik, hogy egyénfüggő. Gálfi Gergő szerint segíti a megértést, szerintem pedig gátolja. Dehát nem vagyunk egyformák.