"Síkról van szó, arról beszélünk. Ha pontosan értitek, miért írjátok (megdöbbenésemre te is), hogy a síkon magasabbról nem látunk messzebb," (...)

Sajnálom. A laposFöld már csak ilyen. Bármeddig ellátunk rajta, amíg semmi sincs útban. A francia tengerpartról látnám New York fényeit. A himalájára felmászva meg az egész kurva laposFöldet látnám, a Dél Keresztje csillagképpel együtt. És nem azért, mert magasabban lennék, hanem azért, mert semmi sem lenne útban. (Mondjuk ragyogóan verőfényes idő lenne, és felhők sem takarnák el a kilátást. Egy szép laposFöld-álomban ez sima ügy.)

(...)" sőt verkli még fordítva is írja, hogy 10 m magasból jóbban látja azt, amit 20 m-ból láthat, mert közelebb van hozzá. Egyikőtök sem javította ki, valaki még plusszal is értékelte a hozzászólását."

Valószínűleg azért nem javítottak ki, mert értik a kisiskolás geometriát, te viszont sajnos nem. A közelebb lévő tárgyakat jobban látom, mint a messzebb lévő tárgyakat. Mi olyan furcsa ebben? Te talán máshogy tapasztalod ezt a dolgot, jobban látod a tehenet, ha mondjuk 20 méterre van tőled, mintha 19 méterre?

A B pontból a C tárgyat jobban látom (nagyobbnak látom), mint az A pontból. Mert a C tárgy közelebb van a B ponthoz, mint az A ponthoz, B+. A B pontban álló megfigyelő látóteréből a C tárgy nagyobb részt takar ki, mint az A pontban álló megfigyelő látóteréből, azaz nagyobb szögben látja. A béta szög nagyobb mint az alfa szög, bármekkorára is veszed az ábra távolságait. Ha az A pontban állva (a mágiád miatt) éppenhogy észleled a C tárgyat, akkor a B ponton állva biztosan észleled, mert a C tárgy a B ponthoz közelebb van, mint az A ponthoz. Bármilyen jellegű szemfelbontóképességmágiát is akarsz alkalmazni, a B pontban álló megfigyelő előnyben van az A pontban álló megfigyelőhöz képest. A laposFöld már csak ilyen, nem én tehetek róla. A laposFöldön csak akkor van szükség árbóckosárra, ha a (tengeri)tehén tetejét szeretnéd látni, mert már unod az oldalát bámulni.