Schenouda Creative Commons License 2024.02.05 0 2 19089

Petrie mérnök volt, nem csak egyiptológus. 1881-82-ben mérte fel a 3 gízai piramist. Petrie szerint az építőknek ismerniük kellett mára elfeledett technikákat a kövek emelésére.

Ugyanis szembesült ilyenekkel, és szerencsésebb időkben élt mint mi, mert a 19. században még alkalmaztak elemi gépezeteket, az akkori "modern" háztartások is ilyeneket üzemeltettek (pld. kéz mákdaráló, a fészerben mechanikus fűrészgép, stb). Mi már elszakadtunk ezektől.

http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=302GPH_3D_KHP_2017_01_10_.jpg

http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=530maragioglio_rinaldi_v_.jpg

A Khephrén piramis alsó folyosójában ezzel találta magát szembe (ennek a bejárata a piramison kívül, a lábazat mellett van): „Ezt az átjárót egy gránitból készült rács zárta le, és fontos megfigyelni, hogyan került ide. A gránittömböt a folyosó mentén délről vitték végig, és a falat az egyik oldalon ferdén levágták, hogy a tömböt egy bonyolult módon, körbeforgatva, éppen csak lapjával át lehessen fordítani a folyosón. A tömböt ezután feltolták a számára a sziklába vágott horonyba, és a bejutáshoz szükséges oldalsó vágást a tömb hátsó részén lévő falazattal töltötték ki. Így bárki, aki be akart hatolni, csak a sziklával és a gránittömbtel találkozhatott. Az az ügyesség, amelyet egy ilyen tömb megfordítása és felemelése ilyen szűk helyen megkövetel, sokkal szembetűnőbb, mint a sokkal nagyobb tömegek mozgatása a szabadban, ahol akárhány ember dolgozhatna rajtuk. A tömeget megmérve kiderül, hogy ez a kapuszárny közel két tonnás volt, és emeléséhez 40-60 emberre lett volna szükség: a hely azonban nem engedte volna meg, hogy ennek a számnak több mint a tizede dolgozzon rajta; ez pedig azt bizonyítja, hogy az ilyen tömegek mozgatására valamilyen nagyon hatékony módszert alkalmaztak, eltekintve a puszta kézi erő bőségétől.

 

Mükerinosz piramisában egy 9 négyzetméteres helységben alulról felfelé ellett emelni hatalmas gránitlapokat, de a kamrába csak pár ember fért be. Csörlős emelő egyszerűen itt nem alkalmas, ahogy egy kezdetleges daru sem.

http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=227emel_337_llv_ny.jpg

Végül is azt gondolom, hogy konstruálni kellett egyszerű fogaskerekes kézi emelőket. Ezek elvét már ismerte Arkhimedész, aki viszont az alexandriai Nagy Könyvtárban is tanult. A fogaskerék mint találmány sokkal régebbi, mint eddig gondolták. Egyszerű szerkezetekre, mint pld. egy kocsiemelő gondolok:

http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=177emel_337_.jpg

http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=279Lifting_mechanism_with.png

Előzmény: Schenouda (19075)