Nyerges: Foglalkozásnév, amely aazt jelöli, hogy az elsőnek elnevezett nyereggyártó iparos volt. Figyelemre máltó ugyanakkor a XV. sz.-i Nyergetlen vezetéknév (arra értve, aki szőrén üli meg a lovat), amelynek lapján a Nyerges név egyes esetekben arra is utalhat, hogy valaki feltűnő nyereggel rendelkezhetett vagy a környezetétől eltérően használta a nyerget.

Nyertes: Ezt a vezetéknevet nem említi Kázmér Miklós a Régi magyar családnevek szótárában, ugyanakkor a Szentiványi-féle XIX. sz.-i névváltozásokat összefoglaló műben sem szerepel. Tehát spontán kialakulású, de ritka név lehet. Ilyen jellegű neveket az ún. eseménynevek körében találunk. Kálmán Béla a középkori személynévkincsből a Nyerő nevet említi.

A családnevek korábban alakultak ki, minthogy az állami szerencsejátékokat bevezették, de egy emlékezetes fogadás nyomán a nyertes fél kaphatott ilyen ragadványnevet. Egy másik lehetséges motiváció a közbirtokossági földek időnkénti újraosztása, amely rendszerint sorshúzással történt. Annak, aki így a legjobb földhöz jutott hozzá vagy feltűnően örült a szerencséjének, a környezete adhatta ezt az egyéni megkülönböztető nevet. További hasonló motiváció is elképzelhető. Ez a személyes ragadványnév (egyéni megkülönböztető név) idővel átterjedhetett a családra és örökölhetővé válhatott.