"Nyelvünk nem ilyen merev és vaskalapos módon működik"
A törvényszerűségek követése - mely azt a rendszert biztosította, mely nyelvünkben is nyomon követhető - nem vaskalaposság.
"A magyar szó végén és elején is toldalékolhat."
Így van: megyek » elmegyek...
"És kimutathatóan és egyértelműen nem csak hosszabbodnak a szavaink, hanem egyúttal rövidülnek és tömörödnek is."
Ami rendkívül ritkán, többnyire összetett szavaknál fordul elő, mivel a rövidítés a szó értelmét veszélyezteti.
Próbáld tömöríteni az "elengedhetetlen" szót úgy, hogy ne veszítsen semmit a jelentéséből... Nem fog menni.
"Elég csak az újkori változásainkat megfigyelni, simán egy VISZONTLÁTÁSRA szóból VISZ-LÁT lesz, egyszerűen szólevágással tömörítünk, ha úgy adódik."
Jó példát hoztál a fenti igazolására.
"A TV formából az előzmények ismerete nélkül rá se jönnénk hogy a TELE ürességet tartalommal TÖL-tő teljesség értelmét kifejező szavával állunk az első szó kapcsán szemben,"
Pontosan ugyan ez a helyzet a gyökökkel is! Ha nem ismered a hangok jelentését, nem fogod tudni miért rokon két azonos, vagy kissé különböző gyök.
"LÓ szó is erősen gyanítható hogy szótömörödés eredménye, több nyelv végén -ALLO vagy ehhez hasonló van. Ebből a szempontból különösen figyelemre méltó a görög ÁLOGO szó."
Ezek szerint a görögből vettük át... A magyar ÍR a törökben İRLANDALI. Mi onnan vettük át, csak lerövidítettük... Jól kicsesztünk velük, hadd küzdjenek ők a hosszabb változattal... Így gondolod?
Ha a KÖR szóból bármelyik hangot elveszed, megváltozik a szó jelentése: KŐ- -ŐR
"Nincs FE gyökelem, hanem FEL gyökelem van. Az EL szó az alapja több helyhatározónknak."
Ja, miközben a FERde, FEsSZül, FEJ, FEKszik, FECérel, FEcseg, FED, FEGYelem, FEHér, FELel, FENt, FESt... szavak gyökei rendre FE gyökelemmel kezdődnek...
"De azt helyraggal elég szarul lehet mondani hogy FELN vagy BELN"
Simán kimondható: Köln, Lincoln...
Egyébként egyszerűbb lett volna T hangot tenni az N helyére - mert az is helyhatározó (benT, fenT » bel-T, fel-T) - úgy még könnyebben kimondható: oldalt, kihalt, vasalt, hengerelt, bolt, folt, volt...
Ok, a vita kedvéért tételezzük fel, hogy igaz azon állításod, miszerint csak FEL gyök létezik...
Akkor a tehenet is FELjik, és a következő gyökökben is a FELgyök található? FELhér, meg a FELcseg, FELcni, FELkete, FELkszik, FELrde, FELrtelmes...
Miért van ezekben FEL-gyök? Hiszen a tehenet lefelé fejik, nem felfelé... A többi szóban sincs felfelé irányultság.
Ha meg a kiejtés könnyebbségét nézzük, egyszerűbb kiejteni a szavakat, ha nem az L hang esik ki...
"Egy FŰ szót nem tudhatjuk biztosra hogy a FEL szóhoz van é köze."
Nyilván van, ha ott van benne az F hang, de nem csak a FŰ-ről van szó, hanem van FA is, és van FŐ is, meg van FÚ(j) is...
Bár szokták mondani, hogy FŐL a leves, sőt azt is: FÚL a szél. És van FÉL, FŰLed, FÖLd...
Mindnek F_L hangváza van, és szerinted FEL gyökök... Vagy mégsem? De akkor hogy is van ez a hangváz kérdés?
"Szerintem ennek van még egy igen erős alternatívája, ami lehet még ennél is jobb: a hangja, ahogy fújja a szél, vagy főleg ha közlekedünk benne, lépünk és :
FF-FF--FF--FF--FF--FF Éppen pont ezt fogjuk hallani, vagyis ilyeneket..."
Ez is lehet jó megoldás... Viszont ezzel az F hang (egyik) jelentését (magánhangzóval kiejtve: FÜ) adtad meg... Így nevezték meg a füvet...
Egy másik kiejtéssel meg a szelet jelölhették, amelyik FÚ...