kitadimanta Creative Commons License 2024.01.21 0 0 2204

"Nyelvünk nem ilyen merev és vaskalapos módon működik"

A törvényszerűségek követése - mely azt a rendszert biztosította, mely nyelvünkben is nyomon követhető - nem vaskalaposság.

 

"A magyar szó végén és elején is toldalékolhat."

Így van: megyek » elmegyek...

 

"És kimutathatóan és egyértelműen nem csak hosszabbodnak a szavaink, hanem egyúttal rövidülnek és tömörödnek is."

Ami rendkívül ritkán, többnyire összetett szavaknál fordul elő, mivel a rövidítés a szó értelmét veszélyezteti.

Próbáld tömöríteni az "elengedhetetlen" szót úgy, hogy ne veszítsen semmit a jelentéséből... Nem fog menni.

 

"Elég csak az újkori változásainkat megfigyelni,  simán egy VISZONTLÁTÁSRA  szóból  VISZ-LÁT  lesz, egyszerűen szólevágással tömörítünk, ha úgy adódik."

Jó példát hoztál a fenti igazolására.

 

"A TV formából az előzmények ismerete nélkül rá se jönnénk hogy a TELE ürességet tartalommal TÖL-tő teljesség értelmét kifejező szavával állunk az első szó kapcsán szemben,"

Pontosan ugyan ez a helyzet a gyökökkel is! Ha nem ismered a hangok jelentését, nem fogod tudni miért rokon két azonos, vagy kissé különböző gyök.

 

"LÓ  szó is erősen gyanítható hogy szótömörödés eredménye, több nyelv végén -ALLO vagy ehhez hasonló van. Ebből a szempontból különösen figyelemre méltó a görög ÁLOGO  szó."

Ezek szerint a görögből vettük át... A magyar ÍR a törökben İRLANDALI. Mi onnan vettük át, csak lerövidítettük... Jól kicsesztünk velük, hadd küzdjenek ők a hosszabb változattal... Így gondolod?

Ha a KÖR szóból bármelyik hangot elveszed, megváltozik a szó jelentése: KŐ-   -ŐR

 

"Nincs FE  gyökelem, hanem FEL  gyökelem van.  Az EL  szó az alapja több helyhatározónknak."

Ja, miközben a FERde, FEsSZül, FEJ, FEKszik, FECérel, FEcseg, FED, FEGYelem, FEHér, FELel, FENt, FESt... szavak gyökei rendre FE gyökelemmel kezdődnek...

 

"De azt helyraggal elég szarul lehet mondani hogy FELN vagy BELN"

Simán kimondható: Köln, Lincoln...

Egyébként  egyszerűbb lett volna T hangot tenni az N helyére  - mert az is helyhatározó (benT, fenT » bel-T, fel-T) - úgy még könnyebben kimondható: oldalt, kihalt, vasalt, hengerelt, bolt, folt, volt...

 

Ok, a vita kedvéért tételezzük fel, hogy igaz azon állításod, miszerint csak FEL gyök létezik...

Akkor a tehenet is FELjik, és a következő gyökökben is a FELgyök található? FELhér, meg a FELcseg, FELcni,  FELkete, FELkszik, FELrde, FELrtelmes...

Miért van ezekben FEL-gyök? Hiszen a tehenet lefelé fejik, nem felfelé...  A többi szóban sincs felfelé irányultság.

Ha meg a kiejtés könnyebbségét nézzük, egyszerűbb kiejteni a szavakat, ha nem az L hang esik ki...

 

"Egy FŰ  szót nem tudhatjuk biztosra hogy a FEL  szóhoz van é köze."

Nyilván van, ha ott van benne az F hang, de nem csak a FŰ-ről van szó, hanem van FA is, és van FŐ is, meg van FÚ(j) is...

Bár szokták mondani, hogy FŐL a leves, sőt azt is: FÚL a szél. És van FÉL, FŰLed, FÖLd...

Mindnek F_L hangváza van, és szerinted FEL gyökök... Vagy mégsem? De akkor hogy is van ez a hangváz kérdés?

 

"Szerintem ennek van még egy igen erős alternatívája, ami lehet még ennél is jobb:  a hangja, ahogy fújja a szél, vagy főleg ha közlekedünk benne, lépünk és :

FF-FF--FF--FF--FF--FF    Éppen pont ezt fogjuk hallani, vagyis ilyeneket..."

Ez is lehet jó megoldás... Viszont ezzel az F hang (egyik) jelentését (magánhangzóval kiejtve: FÜ) adtad meg... Így nevezték meg a füvet...

Egy másik kiejtéssel meg a szelet jelölhették, amelyik FÚ...

 

Előzmény: Igazság80 (2193)