Már nem is az ÁGY dologgal foglalkoznék itt, hanem amit a legvégén írsz hogy ugyanazon gyökök lennének a sorolt szavakban.   

 

Mint sokadjára írom, a magyar nyelv szóképzése elég kreatív, többféleképpen létrehoz szavakat, ne csak egy sablonban gondolkodjunk.   Ha egy szóban megtalálni egy  pontos hangsort, az gyakran egyáltalán nem ugyanaz lesz, mint a hangsor önállóan jelentéssel.   Példák:

 

APÓKA  szóban sincsenek PÓKok,  nem célszerű ilyeneket keresni benne, ez nem az a szó, nem gyök sem, csak épp ezen hangok összejöttek.  az ilyen jelenséget ne keverjük oda.  Minél rövidebb egy szó/gyök, annál valószínűbb hogy akkor is megtalálható lesz egy másik szóban a hangsora, ha semmi köze egyébként a gyökszóhoz.  Máskor viszont épp ahhoz tartozó lesz, ezért kell mindig egyénenként megnézni. 

 

LEBeg szóban sincsenek EBek.  A  játsSZÓ  végén nem az a SZÓ van természetesen melyekkel beszélünk.))

KöszÖNTÉS  szóban sem ÖNTÉS-ről van szó, az ilyeneket azért ne keverjük be.))   Nekem ez inkább a KÉZ-INTÉS  szóra hajaz, ráadás volt ilyen szavunk. Odaintünk, kezet fogunk,  így indul egy üdvözlés.

 

ValamINT  szóba viszont biztosan nincs INTés szó és INT gyök sem, hiába pont ez a vége.  Ez megint más. Ahogyan a MEG-INT  szóban sem INTegetünk sehová.  A dalolÁS  során sem ÁSunk.  Az egyedisÉG  szóban sincs ott az ÉG-és gyökszava,  nem ég itt semmi sem. 

 

Akkor a GŐZ  szóban se keressünk ŐZeket nagyon, nem az van benne,  KAPA  szóban nincs ott APA.  És temérdek ilyen van.   Van mikor tényleg benne is van a hosszabb szóban a rövid,  máskor meg semmi közük ehhez, egyénenként változik ez.  Például a VÁGY  szót el tudom képzelni hogy  köze lehet az ÁGY  szóhoz is.

Már azt a részét, hogy ezért lett Á a magánhangzó.  Mert elvileg régen ez "VAGY-ÓDÁS"  is volt, azaz létige kapcsolata lehet, mint a VAGYON  szónak is,  ami azt jelenti hogy sok-sok javak VANnnak.  VANódik szó is volt egykoron.  

 

De a FAGY és ZAGY szóban bizonyosan nincsenek AGYAK és ÁGYAK sem valószínűleg...