Mondjuk azért tegyük hozzá, hogy jobb napjain Wakamotoharu nem gyenge ellenfél (még ha most épp ki is csúszott a Sanyaku-ból, így a győzelméért kap majd csillagocskát is), nem olyan hatalmas szégyen tőle kikapni. 

Persze az igaz, hogy azért abból a standart-szituációból, melyben álltak, egy ereje teljében lévő Teru valószínűleg megnyerte volna a meccset - tehát ő most nincs a toppon. Az számomra nem volt egyértelmű a küzdelemből, hogy szimplán tüdővel nem bírta (értsd: nem volt meg az állóképessége egy hosszabb, keményebb meccshez) vagy a szuperfáslizott térdei/lábai nem bírnak ekkora nyomást. Ha előbbi, akkor az a jobbik, mert az még valahol érthető is, hogy ennyi kihagyás után nincs még olyan erőben, mint volt anno - ha utóbbi, akkor az már gáz, mert ennél jobb a térde már várhatóan nem lesz a karrierje során. Várjuk ki, a következő meccsek után talán okosabbak leszünk.

Eddig viszont talán Teru mai veresége szinte az egyetlen igazán meglepő (ill. azért ez se annyira), a többi meccs többé-kevésbé papírforma szerint ment le. Aki továbbra is nagyon tetszik nekem az Onosato, aki a korábban is ismert erős, magabiztos harcmodorával, ellentmondást nem tűrően veri a Maegashira alsó harmadának harcosait - meglátjuk mire megy majd, ha komolyabb ellenfelek jönnek.

Az viszont újfent meg kellett állapítanom, hogy Hokuseiho meccseinek jó részéhez képest még a legunalmasabb Columbo-rész is akciófilmnek hat...