A KOVÁS----KOVÁCS  dolog az penge, szerintem is ez a jó megoldás, hiszen valóban a KOVÁS  ember lesz a KOVÁCS.   Ugye ezt is tökéletesen értjük mi magyarul, és nem kell ehhez szláv nyelvleckéket vennie senkinek,  nyelvünkön épül fel ez a szó is.     A HALAS ember a HALÁSZ,  az ERDŐS ember lesz ERDÉSZ, a VADAS ember meg a VADÁSZ.   Hasonló logikájú szóképzések, a KOVÁCS  vége még azért is CS hangosodhatott be, hogy plusz még a megmunkálás hangját is visszaidézze...

TŰZ:   szerintem a mi TŰZünk már egy másik dolog lesz, mint az ótörök, ami valóban az ÜT  szóval való kapcsolat gyanúját veti fel.   De nálunk ez a TŰZ szó egyszerre ige és főnév is.   És akkor ez a szó végi Z már igeképzőként is viselkedik. A FŐ és FŐZ mintájára.  Már amikor TŰ-Z a nap mondjuk.   És tud úgy tenni ez a nap,  hogy a TŰ-höz hasonlóan szúró érzés legyen?....

Nagyon is tud, hiszen a nyelvünk megalkotta a NAPSZÚRÁS  kifejezést ! Ez nem véletlen.   A TŰZ szóban másik 2 szavunk is ott van, a TŰ és az ŰZ is, azt gondolom ez okkal van így.   Vadállatok ŰZésére is kiváló.  Ez egykor fontos lehetett.

És hogy mi ez a TŰŰ vagy épp TYŰŰ dolog?...   Ösztöni emberi megnyilvánulás.  Egy TŰ okán is az, ha valaki találkozik vele, így reagál, hogy TŰŰ, és tényleg ! Illetve amikor valóban igazi nagy hőség van nyáron, lépten-nyomon ilyesmiket hallunk hogy  TYŰŰ vagy TŰŰ de forróság van odakint.  Igazi ősnyelvi reakció ez , mert az ember ösztönös megnyilvánulása ez.   Azaz tényleg TŰŰ-ző (ily hangok kiadója) ember válik egy TŰZŐ napon sokáig kint lévőből, a valóságból születhetett ez meg, már a magyar TŰZ szó.  Ahogyan egy vödör vízzel nyakon öntött ember meg ÁÁÁÁ-zni fog, azaz ÁZ-ni  fog.   Ez is a valóság szava lesz.

Az ótörök az valóban ÜThette a tüzét,  más a megközelítése, mint a miénk.  Persze úgy is felismerjük hogy miből van az meg.))...   Mint ahogyan a FORR, és az ÉG(ni)  szavak is látszódnak a különböző nyelvekben...