öregnéne: Ez ebben a formában nem igaz: hegyével együtt elképesztően jól kézbeállóan tisztította a vargánya tönköket. Az íve volt valahogy tökéletesen kézbeillő. Megpróbálom visszaadni neki az elveszett élformát. Valószínűleg hozzáértő szakembernél. Van jobb bicskám, az főleg másra jó, de ezt megmentem.

morel: Jól mondod. Nekem érték a régi holmi, használati tárgy. Különösen ha késekről, konyhai eszközökről van szó. Nem szempont, hogy olcsón vehetek másikat. Ja, ennek a kicsorbult késnek az eredetét jelző feliratokat direkt lehagytam a képről.

Tehát megvan még nagymamám egyik konyhakése, nem rozsdamentes még, de kiváló éltartó acél, amivel a pörkölteket készítette nekem. Megvan apám 18 cm pengéjű szeletelő kése, amit már rozsdamentes svéd szerszámacélból készített magának a gyárban, szegecselt bakelit nyéllel, és biztosan túlél még 6-8 nemzedéket. Ez a kenyérvágóm.