A libbantaknál már az is kiveri a biztosítékot és nem tudják hova tenni, hogy az ESŐERDŐK ugye kellenek, meg qrva fontosak, de azok talaj éppen a LEGSAVASABB:
A Földön a pH érték egészen szélsőséges értékeket is felvehet. Az egyik legsavasabb természetes hely az Ijen tó, amely Indonéziában a Kawah Ijen vulkán mellett fekszik, pH-ja a tó közepén 0,13 (kénsavas).
A leglúgosabb tó a tanzániai Nátron-tó, amelynek pH-ja 12.
A talajok is különböző pH-val rendelkeznek: az esőerdőkben savas kémhatásúak (pH = 4–5), ezzel szemben a sivatagokban lúgosak (pH = 7–8).
És a tudomány azon a szinten áll, miszerint a tengerek ökológiai körforgása egy olyan rendszer, amely mindig igyekszik helyreállítani egy egyensúlyi rendszert:
Az óceánok vize
Először határozzuk meg az óceánok pH-ját egy olyan feltételezett esetben, amikor vizükbe nem oldódnak be gázok a légkörből! A tengervíznek azért magas a sótartalma, mert a tengervíz és a csapadékvíz ásványi anyagokat old ki a tengerfenékről, illetve más kőzetekből. A sós tengervíz sok pozitív iont (kationt), például nátrium- (Na+), magnézium- (Mg2+), kalcium- (Ca2+), és káliumiont (K+) tartalmaz erős bázisokból, de találunk benne erős savakból származó negatív ionokat (anionok), főként klór- (Cl−) és szulfátionokat (SO42−) is. A pozitív ionok száma kis mértékben meghaladja a negatív ionok számát, a többlet töltést pedig lúgosságnak nevezzük, és [A]-val jelöljük.
Ha összeadjuk a pozitív ionok számát a lúgossággal, akkor ennek meg kell egyeznie a negatív ionok koncentrációjával. Mindkét oldalt beszorozva a protonkoncentrációval, majd az egyenletet átrendezve egy másodfokú egyenletet kapunk, amelyet megoldva meghatározhatjuk a hidrogénion-koncentrációt (a negatív végeredményt, mint koncentrációt nem értelmezzük), amiből az óceán átlagos kémhatására pHóceán = 11,36-ot kapunk.
Az óceánok tehát erősen lúgosak lennének, ha vizükbe nem oldódnának be gyenge savakat képző gázok. A legjelentősebb ilyen gáz a szén-dioxid, amelynek vizes oldata a szénsav (H2CO3), ami aztán protonra és hidrogénkarbonátionra (HCO3−) esik szét. A reakciók oda-vissza lejátszódnak, a szén-dioxid pedig egyensúlyba kerül a szénsavval. Így e „tompító” savak révén a jelenlegi átlagos pHóceán = 8,1 körül van. A „savasodás” kifejezés tehát inkább csak a pH-változás irányát jellemzi, az óceánok vize a só miatt továbbra is lúgos marad.
A böszme cikkíró először jól megrettegteti az olvasót, aztán meg kifejti, hogy nem kell megijedni, mert a természet elrendezi....
( Agyalágyult klímahisztériások)
https://masfelfok.hu/2019/12/30/az-eghajlatvaltozas-mellekhatasai-a-tengerviz-es-a-csapadekviz-savasodasa/
