Próbáltam utánanézni.

Előrebocsátom, jómagam összesen 2 félév meteorológiát tanultam, azt is villámvédelem miatt, nyilván arra kihegyezve. A semminél azért több.

 

30 éves idősorokat elemeztek, OMSZ mérések alapján. 

Ami feltűnt, hogy a szeles napok számának évenkénti eloszlásában 100% ingadozás is tapasztalható. Akár két egymást követő naptári évben (vagy 50%, ha felülről nézzük). 

 

Ha ez a napsütéses órákban is így lenne, az a gyakortalban azt jelentené, hogy mondjuk egyik évben 5MWh-t termelünk, következőben csak 2,5 MWh-t. Erre termelést és fogyasztást mretezni eléggé bizonytalan. Megtérülést mondjuk lehet 3,75 MWh-val számolva átlagban :)

Az én gyakorlati tapasztalatom szerint bőven 5% alatti az éves termelés ingadozás. 

 

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a szélerőműnek van egy minimális megindulási szélsebessége, illetve adott szél felett már leállnak, azaz a szélcsend és vihar is 0 termelést jelent. A napelem ennél jobb, itt is van egy minimum, de maximum besugárzás viszont nincs.

 

Ha tisztán piaci döntést nézünk, akkor nem szélerőműbe fektetnék. 

Ha energiabiztonságot, akkor talán szélerőművekbe is.

 

Ne felejtsük el, a lehető legdrágább energiatermelő berendezés az, ami épp nem termel. Legyen az napelem, szélerőmű, kiegyenlítő gázturbina, atom, szén. Az energiaellátás biztonságához túlméretezett, kihasználatlan kapacitások kellenek, amik mindig drágítanak. Mert beruháztunk és nem termel, nem hoz pénzt.