A megáradt folyók gátjai derekasan tartják magukat, szerencsére nem úgy, mint Thürmer Gyula lelki gátjai. Mert azok május 1-jén átszakadtak, és a Munkáspárt elnökéből kibuggyant a... "baloldali humanista". Thürmer a hellén embereszmény modern megtestesülése, benne tökéletes harmóniát alkot a test és a szellem. Amennyit testileg lefogyott, annyit leadott szellemileg is. Ráadásul kövéren sem volt egy nagy lumen. Mázsás korában a szocializmus megreformálhatóságában bízott, harminc kilóval könnyebben rasszista kijelentéseket tesz. A cigány kubikusok, hasonlóan más kisebbségi vagy többségi társaikhoz, nem jópofáskodni szoktak a gátakon, hanem kegyetlen keményen dolgozni. Talán Thürmernek sem ártott volna, már csak kondíciója megőrzése érdekében sem, ha elmegy az árvíz sújtotta területekre és cigány kubikos módjára "eljópofizik" a lapáttal.

Persze Thürmer, a maga otromba módján nem a cigányokat akarta bántani, hanem a miniszterelnököt kívánta lejáratni. Amit csillogó szemmel és tompa ésszel elszónokolt - "Nem azt várjuk a miniszterelnöktől, hogy kubikos cigányként a gátakon jópofáskodjon" - nem egyéb, mint radikális megfogalmazása annak, amit két héttel ezelőtt Kovács László a Nap-kelte műsorában diplomatikusabban, de a lényeget tekintve egybehangzóan kifejtett. A Thürmer által oly nagyon vágyott szövetséges párt elnöke az MSZP árvízi "stratégiájáról" beszélt. Kovács László a tőle megszokott tárgyilagossággal elmondta, hogy szocialista politikusok nem mennek ki a gátakra, mert nekik hosszú távú elképzeléseik vannak. Vízügyi szakemberekkel konzultáltak, akik felvilágosították őket, hogy nem akkor kell gátat építeni, amikor magas a vízállás, hanem olyan időkben, amikor alacsony. Az olcsóbb és hatékonyabb. A tételt nem cáfolva megjegyeznénk: a víz tipikus konzervatív erő, a legkevésbé sincs tekintettel a szocialisták hosszú távú koncep-

cióira. De visszatérve Kovács mondandójához, a pártelnök hangot adott azon nézetének, miszerint feleslegesnek tartja, hogy politikusok a sajtó és a televízió kedvéért fehér ingben, nyakkendőben megemeljenek egy-két lapátnyi homokot, pár métert rángassák a homokzsákot. Igaza van Kovács Lászlónak, ez valóban felesleges, miként igaza van abban is, hogy csak zavarnák a komoly munkát. Elvtársai már 55 éve csak zavaró tényezőként hatnak mindenütt, ahol komolyan dolgoznak. Kovács László azon félelmét is megemlítette, hogy valamelyik szocialista belepottyanhat a vízbe. Ez igazán komoly érv, okvetlenül respektálnunk kell, bár a politikust biztosan kimentenék, de a lapát elsüllyedne, azért meg kár lenne. Nem beszélve a nemzetközi bonyodalmakról, mert a Tiszába bucskázó szocialista miatt a MIÉP újfent a románokat tenné meg bűnbaknak.

Természetesen a szocialisták nem maradtak érzéketlenek, többen pénzt fizettek be az árvízkárosultak számlájára, mi több, Kovács László megígérte, hogy az újjáépítés idején személyesen is részt vesznek a munkálatokban. Baráti szándékkal javasoljuk, ne tegyék. Inkább ajánlják fel tizenharmadik havi fizetésüket, de ne menjenek az építkezések közelébe. Az veszélyes üzem. Belezuhannak a meszesgödörbe, bekapja nyakkendőjüket a keverőgép, belekötnek a betonba, fejükre szorul a malteroskanál. Maradjanak otthon, hívják meg Thürmer Gyulát és gyártsanak szellemességeket a miniszterelnök és a kormány demagógiájáról, látszattevékenységeiről.

Az áradás pusztította területek nélkülük is újjáépülnek. Sőt..

Ugró Miklós
MAGYAR NEMZET
2000. május 05. ( 3. oldal)