Schenouda Creative Commons License 2023.12.08 0 4 18441

A Királynői Kamra szellőzőjárata 65 m hosszú, de egyik vége sincs átvágva. Mikor 1872-ben Dixon átvágta a Királynői Kamrában azt a pár cm-ert, jutott be a kis 20 cm átmérőjű járatba, s ott találva azt az ominózus cédrusfa darabot, aminek nemrég elvégezték a kormeghatározását. S ez sem jogosít arra, hogy több ezer évvel korábbra tegyük a piramist, vagy annak egy részét:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=165841398&t=9000303

Ha csak megszokásból építették volna tovább, úgy minek hoztak létre egy teljesen hasonló, szintén 20 cm átmérőjű járatot, ami a Királyi Kamrából vezet ki? Ráadásul Királynő Kamra légjárata be se fut a kamrába! Van még egy érdekes vele, mikor útjába kerül a Nagy Galéria, itt egy hurkot tesz meg és kikerüli! Mindezt azért, hogy a külső fal előtt pár méterrel megfenekeljen!?!

Hogy visszabontották volna a piramist a Nagy Galéria és a légjáratok miatt Hufu mesterei? Ez erőltetett, értelme sincs. Ezek a folyosók (kamrák is) a piramissal együtt szintenként épültek. A piramisnak több mint 200 szintje van és mindegyik szint az elsőtől a legfelsőig más és más magasságú. Amit felvázolsz, "kisebb piramis", azt gyakorlatilag játszva megépíthették Hufu korában is, ha az apja már két piramist is építtetett. Egyiptom történetében volt, hogy az elődje piramisát az utód fejezte be, de azt is igen gyatrán. Menkauré gránitborítását le se simították. 

A Királynői Kamra falai turai mészkőből vannak, mint a Nagy Galéria vagy a többi folyosó fala is.

 

Ezen a rajzon feketével van a gránit burkolat: a Királyi Kamra, a teherelosztó kamrák (de annak a teteje, a ferde tető szintén turai mészkő) és a 3 gránitdugó a felvezető járat elején.

 

Sajnos csak pár turai burkolókő maradt meg a piramis lábazatánál, de azok Petrie mérései szerint szinte az optikusi pontosságot értek el csak éppen 10-15 tonnás kődarabok esetében. Láthatod, hogy a belső magkövek, sima helyi mészkőből, egy gyatra minőségű kőből vannak, gyakorlatilag egy szinte formátlan halmazt mutat. A Nagy Piramist kivételessé, az építés kivételes pontosságát ez a burkolat adta.

 

Ezt már csak azért mondom, mert lehet ilyet olvasni, szenzációt keltő cikkekben, hogy Kheopsz "csak" renováltatta a piramist, a burkolóköveket helyeztette rá. De valójában ez volt a legfontosabb elem talán (a Nagy Piramis melletti Királyné piramisokat is ilyennel burkolták, ott is megmaradt pár ilyen kő az alsó sorban). Nagyon úgy néz ki, hogy csak úgy van értelme az egésznek, ha az alaptól a csúcsig egyszerre épült az egész. Minden többi megoldás csak erőltetett, nyakatekert magyarázatokat igényel, és nem is állja ki a tudományos próbát.

Abban a kis ősibb piramisban ugyan milyen szerepe lett volna a Királyné kamrának? Hiszen a falában lévő mélyedés miatt nekem szerdab-kamrának tűnik, ami egyiptomi szokás. Külön elemzést igényelne a felvezető folyosó elejét lezáró 3 gránithasáb elhelyezése, aminek korábbi tárolása csak a Nagy Galériában volt lehetséges. Az egésznek persze csak úgy van értelme, ha valamit elhelyeznek a Királyi Kamrában és onnan (akik elhelyezték) ki is akarnak jönni.

A legrejtélyes dolgok egyike volt, hogy nem sokkal a temetés után valakik a levezető járat aljából egy függőleges járatot vájtak felfelé, elérve a Nagy Galéria alsó szélét. Az itt lévő nagy kőtömböt elmozdították, bejutva a galériába, itt felmentek a  felső falig, annak tetején egy alagutat vájtak és bejutottak a Király Kamra fölé, csak azért hogy betapasszák annak mennyezetének repedését.

 

Előzmény: szenyor Lopez (18438)