Schenouda Creative Commons License 2023.12.07 0 4 18429

Az a gránitlapokkal fedett csatorna nem egy "gépezet" volt (Ricke könyvben is van két fotó erről). Ez egy talajba vágott 10 m hosszú csatorna, amit gránitlapokkal fedtek. Belefut az északi sziklafalba. Van lejtése is, ami elvezető csatornára utal. Esővíznek vagy áldozati italnak szánták, nem tudni már. Volt egy párja is a templom déli felében is. Az valóban érdekes, ha ez egy elvezető csatorna, minek vájták ki egy méter szélességben a mészkövet, hogy maga a csatorna ehhez képes sokkal kisebb vájat legyen. Nekem kissé a tiahuanacói Akapana vízcsatornái jönnek be, pedig van köztük vagy 3000 év. Ott is (feleslegesen!?) nagy kőlapokkal alakítottak ki sokkal kisebb vízcsatornákat, bár sokkal bonyolultabb rendszerben, mint a Szfinxtemplomban. A Nagy Piramis "szellőzőjáratairól" már nem is beszélve.

 

http://giza.fas.harvard.edu/3dmodels/71020/full/

 

Ezen az oldalon van Hafré két Szfinx előtti templomának feltárásáról szóló anyag, két német régész részéről (s nem egy turista szemszögéből). A német szakszerűség mintapéldái (és mindegyik letölthető)

 

A felvezető út kezdetén lévő Völgytemplom, amit Gránittemplomnak is neveznek. Hölscher feltárásainak leírásai, rekonstrukciói, szerkezeti rajzai.

Uvo Hölscher: Das Grabdenkmal des Königs Chephren (1912)

 

Ricke munkája az előbbi mellett álló  Szfinx-templomról, szintén nagyon jó, főleg a szerkezeti rajzok:

Herbert Ricke: Der Harmachistempel des Chefren in Giseh (1970)

 

A Gízai templomok, Hufu/Hafré/Menkauré ún Alsó-templomai (Völgytemplomok) és Felső-templomai (Sírtemplomok) gyakorlatilag ugyanazzal a technikával épültek/épülhettek: a mészkőtömbök és a gránittömbök gyakorlatilag egyszerre kerültek beépítésre. Van olyan fal is amit félbehagytak, ott ez a módszer jól látszik. Menkauré sírtemplomát vályogtéglával fejezték be a király idő előtti halála miatt (pedig az elején ott is beépítettek 220 tonnás mészkőtömböt is).

 

Egyébként a Szfinx-templom besorolása, mint "Szfinx-temlom" eléggé kérdéses, hiszen tudtommal a 4. dinasztia idején semmilyen templom nem épült, még Rének sem. A gízaiak sem "templomok" a hagyományos értelemben, hanem sírépítmények, csak az értehetőség kedvéért mondjuk templomnak (amit mindenki egy istennel vagy istenekkel szokott asszociálni).