Saját országon belül minden POLGÁRI összetűzés POLGÁRHÁBORÚ.
Az, hogy a polgárháború milyen célzattal történik, az már lehet HONVÉDŐ, NEMZETVÉDŐ stb.
A polgárháborút a JOGI kategóriák miatt fontos meghatározni, főleg a TERRORcselekményektől elkülönítendő:
A polgárháború mint nemzetközi jogi kategória
Az 1949-es genfi egyezmények (Volume II-B, p. 121) nem határozzák meg egyértelműen a polgárháború fogalmát, de megadják azokat a kritériumokat, amelyekkel az erőszak bármilyen célú felhasználása (mint például terrorizmus, anarchia, vagy akár fegyveres rablás) elválasztható a „nem országok között vívott fegyveres konfliktusok”-tól, amely utóbbi kategória a polgárháborút is magában foglalja. Összesen négy ilyen kritérium ismert:
- A felkelést kirobbantó félnek ki kell terjeszteni fennhatóságát az ország területének valamely részére.
- A felkelők tényleges közigazgatási felügyeletet gyakorolnak az általuk elfoglalt területen élő polgári lakosság felett.
- A felkelőket a központi hatalom vagy esetleg egy harmadik fél elismeri, mint hadviselő felet.
- A törvényes kormányzatnak a reguláris fegyveres erőket kell bevetni a felkelők elleni harcban.
A Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) tovább finomította a genfi egyezmény 9. pontjának meghatározását. Ebben leszögezték, hogy a polgárháborús konfliktus a szemben álló felek fegyveres erői által vívott küzdelem során sok tekintetben hasonlít a hagyományos, országok közötti háborúhoz, de teljes mértékben egy ország határain belül vívják.[4]
