garantáltan meg fog nőni az ufóészlelések száma:
Farokrész nélküli, UFO-szerű repülő lesz a következő generációs amerikai vadászgép
"A Lockheed Martin Skunk Works fejlesztőcége a 80. évfordulóját ünnepli, és ezen alkalomból egy olyan reklámanyagot tettek közzé, amelyben többek közt egy farokrész nélküli, emberes taktikai repülőgép-koncepciót is bemutatnak. Habár a hirdetés természetesen nem mutat be tikosítottnak minősített terveket, a feltevések szerint viszont az már látható, hogy a Lockheed milyen irányba indult el a Next Generation Air Dominance (NGAD) vadászgép kapcsán. A reklámban látható koncepció ugyanis több párhuzamot is mutat a korábbi, NGAD-hoz kapcsolódó posztokkal.
A Lockheed Martin alá tartozó Skunk Works fejlesztőcég az adott korszak legmodernebb repülőgép terveiről híresült el. Most pedig a vállalat egy marketingkampánnyal emlékezik meg fennállása 80. évfordulójáról. A legújabb promóciós videóban egy farok nélküli, emberes taktikai sugárhajtású koncepciót is bemutatnak, amely illeszkedik a New Generation Air Dominance (NGAD) kezdeményezéshez, amely jelenleg a neves tervezőcég fókuszában áll, és Amerika következő generációs légifölény vadászgépe lesz – számol be róla a The War Zone. A videót lentebb lehet megnézni:
Természetesen a Lockheed sem fog minősített terveket közzétenni egy ilyen online promóciós videón keresztül, ám a felvillantott koncepció mégis némi betekintést enged abba nagy vonalakban, hogy a cég miként képzeli el az NGAD-ot. Mint azt a The War Zone (WZ) megjegyzi, a dizájnban visszaköszönnek a korábbi, NGAD-dal kapcsolatos rejtélyes bejegyzések, többek közt egy júliusban közzétett vonalrajz is. A koncepció láttán épp ezért a WZ cikke summáza, hogy az eddigiek alapján mi sejthető az NGAD program jelen állásáról.
A jellegzetes „stinger” hátsórész az egyhajtóműves, 2D kipufogórendszerre utal, amely az F–22-re emlékeztet, de alsó ajakhosszabbítással rendelkezik. Ez a tervezési választás az alacsonyan bevethető repülőgépek jellemzőihez igazodik, mivel hatékonyan minimalizálja az infravörös jelet, és megkönnyíti a kipufogógáz aktív hűtését is. A tolóerő-vektorálás lehetséges beépítése (ami azonban nem biztos) alapján a fejlesztési cél az “extrém manőverezőképességen” is túlmutat.
A belső törzs domborulatai érdekes kérdéseket vetnek fel, akár stíluselemként, akár funkcionális módosításként szolgálnak a belső térfogat növelése érdekében a teljesítmény vagy a rejtett képességek veszélyeztetése nélkül. A renderelés jelentős eltérésre is utal – a hagyományos egypilótás konfiguráció helyett ugyanis nagyobb fülkerész látható, amely két fős legénység befogadására is alkalmas lehet. Annak ellenére tehát, hogy az NGAD az automatizálásra és a mesterséges intelligenciára helyezi a hangsúlyt, a személyzet második tagja aláhúzza e repülőgépek előrehaladott harckezelési csomópontokként betöltött szerepét. Magyarán a legénység második tagja valószínűleg elsősorban erre a rendszerek közötti kapcsolatra, adatmegosztásra és a taktikai, valamint stratégiai programok közötti egyűttműködésre koncentrálhat, tehát nem (kizárólag) egy tradicionális értelemben vett vadászpilótáról lehet szó.
Maga a fülke egyébként még a korábbi egypilótás konfigurációk esetén is hangsúlyozta a lopakodó és aerodinamikai hatékonyság iránti elkötelezettséget, és bár a mostani koncepció tiszta Star Wars, azért ez még messze nem biztos, hogy az NGAD végső megjelenése lesz – hiszen ez még tovább változhat a tervezés során.
A promóciós videó másik érdekessége egy UCAV-szerű (unmanned combat aerial vehicle/legénység nélküli harci légi jármű) eszköz feltűnése, amely arra utal, hogy a Lockheed az új generációs pilóta nélküli rendszerekben is komoly jövőt lát a következő generációs tervek kapcsán. A drónok „elosztott csapatára” helyezett hangsúly alapján ezen légi eszközök együttműködése fogja meghatározni a jövő harctereit.
A Skunk Works a Lockheed Martin Advanced Development Programs (ADP) hivatalos elnevezése, amely korábban Lockheed Advanced Development Projects néven volt ismert.
A Skunk Works története a P-38 Lightning-gel kezdődött 1939-ben, amit a P-80 Shooting Star következett 1943-ban. A Skunk Works mérnökei később kifejlesztették az U-2-t, az SR-71 Blackbird-öt, az F-117 Nighthawk-ot, az F-22 Raptor-t és az F-35 Lightning II-t – ez utóbbit több ország légierejében használják."