Judith Herzberg

Isten hozott szabad világban

„Alapszinten fogok beszélni angolul:
Van hideged, meleged? Éhes?
Te, egyetem, ó, igen.
Hol lenni? Hol? Nem, sajnos,
nekem, nagyon messze.

Most nyugodtan lehetsz.
Bajaid vége.
Nem jönnek ide
nem jönnek vissza
elvinni téged. Itt
biztonságos. Nem aggódik.

Nem jajgatás,
rossz autó.
Mentő sziréna.
Kórházba megy,
szokás szerint, siet,
más autók helyet adnak.

Ezeket a ruhákat
viheted. Jól
állnak neked.
Nem hiszed?
Nem ízlésed? Oh!
Van neked? Bocsánat –
Azt hittem, nálatok –
Nos. Igen. Nem,
nem újak.

De neked vannak itt!
Újak. Igen, és egy matrac,
az egész a te ágyad
huzat és párna,
törülköző, szappan. Nem?
Nem fekszel le?
Lefeküdni miért nem?
Nem maradhatsz
állva. Nem.

Nem állhatsz így
éjszakákon át az
ágyad mellett.
Mintha várnál –
valakit. Nem
mondta senki
hogy: halott. Nem
tudjuk. Ennyire ne aggódj.

Igen. Maradhatsz.
Soká maradni? Meddig?
Nem tudom.
Maradni sok mindent jelent.”

_{/Takács Zsuzsa ford./}