Hilde Domin

Sovány koszt

Csak fekszem,
nem eszem, és nem alszom.
A virágoknak nem adok
vizet.
Az ujjamat sem érdemes mozdítani.
Nem várok semmire.

Hány napja már, hogy hangod áthatott.
Minden napon
csak egy darabkát ettem meg belőle,
és oly sok napig
éltem már meg belőle,
mint a szegények türelmes jószágai,
akik az utak mentén
harapdálják a gyér fűszálakat,
és nem szórnak elébük semmi mást.

Nem kell se több, se kevesebb,
csak a te hangod,
mely áthat engem,
csak ennyit hagyj nekem,
mert nélküle
már nem tudok lélegzeni.

_{/Székely Magda ford./}