„Az időutazáshoz egy szlovák blogger segítségét kértem, aki így emlékezett vissza gyerekkorára.”

 

Ez az ún. szlovák blogger nem más, mint a magyargyűlöletéről elhíresült „Csehszlovák Kém” nevezetű sunyi, szarrágó féreg. Korábban én is olvasgattam a gyűlölettől elvakult magyarellenes fröcsögéseit, amelyekben annyi volt a tényszerűség és az igazság, mint csigában a gerinc.

 

Jellemző rá, hogy ebben a fércművében is csak a korabeli csehszlovák propagandahazugságokat és afféle „Mari néni azt mondta” hitelességű meséket szajkózza vissza a batacipős történeteivel, és hasonló adomáival, miközben égbe emeli a csehszlovák „demokráciát”t, ami találkozott a „már-már feudális” magyarországi viszonyokkal. Természetesen az ún. „anyásokra” is sort kerít, amiben van némi igazság, csak valahogy „elfelejti” azt, hogy amikor a magyar Felvidék a győztes hatalmak jóvoltából Csehszlovákiához került, akkor a hivatalokat szintén csehek és tótok foglalták el, akik eléggé el nem ítélhető módon bántak az uralmuk alá került őslakos magyarsággal...

 

De nézzük csak, milyen is volt ez a csehszlovák „demokrácia”, amire a szlovák blogger annyira büszke.

 

Talán azzal kezdeném, hogy a "demokratikus" Csehszlovákiáról szóló legenda nem más, mint Masaryk és Benes "svájci mintájú demokrácia" blöffje.

Az új Csehszlovák Köztársaság külpolitikját a kétszínűség-, belpolitikáját pedig a kisebbségekkel szembeni könyörtelen terror és megfélemlítés, a magyar kulturális élet ellehetetlenítése, vagyonelkobzások, iskolabezárások, szobordöntögetések, stb. stb., jellemezte.

 

A "demokratikus" Csehszlovákia célja egyértelműen a szlávosítás volt.

A "demokratikus" Csehszlovákiából közel 150 ezer magyar menekült el annakidején.

A "demokratikus" Csehszlovákiában magyar kisgyermekeket pofoztak föl utcán(!), iskolákban(!) azért, mert magyarul mertek beszélni.

 

Aztán még néhány idézet, az egykori csehszlovák "demokráciáról", ami lehet hogy az volt a cseheknek, de a magyaroknak semmiképpen...

 

"1918-ban a csehszlovák kormány beleegyezett a nemzeti kisebbségek jogainak szavatolásába a Genfben székelő Népszövetség tanácsának védelme alatt. Ezt a kötelezettséget azonban Csehszlovákia sohasem tartotta be. A prágai kormány visszavette a szerzett községi illetőségi jogot, amivel millió magyart és németet idegenné nyilvánított ősei hazájában. A csehszlovák kormány magyar és német földtulajdonosok földjét kártérítés nélkül elkobozta és azokat szétosztotta színtiszta magyar és német vidékre betelepített cseh és szlovák telepesek között, amivel megváltoztatta a vidékek évszázadok óta ismert népességi összetételét az 1784-ben végzett első népszámlálás óta, II. József uralkodása alatt. Egy új adót vezettek be vagyondézsma elnevezéssel ingó és ingatlan vagyonra 30% erejéig. Földreform égisze alatt a nem megválasztott forradalmi csehszlovák nemzetgyűlés 1919-ben Földhivatalt létesitett, amely Szlovákiában a magyaroktól 1,836,137.05 hold földet kobzott el. A földtulajdonosok sohasem kaptak teljes kártérítést az elkobzott földért. Több mint 2,000 szlovák és morva telepet létesítettek a magyarlakta határzónában egyedül csak Szlovákiában.

 

A 239/1924 számú banktörvény az állami kincstárból segélyezte a cseh és szlovák bankokat és tíz év leforgása alatt a magyar bankok számát Szlovákiában 126-tól 15-re csökkentette.

A csehszlovák hatóságok megszüntették vagy felfüggesztették a nyugdíjfizetést magyarok részére az állampolgárság kérvényezése vagy különleges nyomozás ürügyén. Ezeket a nyugdíjasokat özvegyeikkel és árváikkal együtt nyomorra ítélték.

A Csehszlokák Köztársaság első három éve alatt Szlovákiában a magyar tannyelvű elemi iskolákat 3,298-ról 727-re csökkentették. Magyarnyelvű egyetem nem létezett Csehszlovákiában, sem a mai Szlovákiában.

A népszámlálási adatok meghamisítása volt a kisebbség létszámának egyik leggyorsabb módja a statisztikai adatok részére. A csehek a mozaik állam lakossága 43%-át alkották és türelmetlenségükkel politikai problélmákat okoztak saját maguknak. Még a kormánypartner szlovákok is elégedetlenek voltak saját republikájukban a cseh uralommal. A 3.5 millió szudétanémet alkotta a legnagyobb kisebbségi csoportot Csehszlovákiában és kapcsolatot keresett a Szlovák Néppárttal valamint a magyar és lengyel kisebbséggel egy autonomista front alakítására a csehek ellen."

 

Forrás: Nádasdy István: "A benesi dekrétumok" c. tanulmánya