Nem kell mindenen meglepődni. Ezek a politikusok már csak ilyenek. A padsorokban előadják a nagyhalált, lebolsiznak és lefasisztáznak mindenkit, aki a másik padsorban ül, majd jóízűen elfogyasztják egymás mellett a töltöttkáposztát a parlamenti étteremben, isznak utána egy jó magyar vöröset a büfében, barátságosan hátba veregetik egymást, hogy: "Jól odamondogattál az előbb, de majd figyeld a szünet utáni kétperces kűrömet, azt nem teszed zsebre. Na pá kis szivem!"
Szóval ezekre szavazgatunk mi négyévente. A mosolyuk legalább annyira őszinte, mint a villamos alatt fekvő emberé. Én maradok a valódi barátaimnál.