„A tótok biztosan nem, lévén a korabeli tót jelző a felvidéki szlovákokat jelölte.”

 

Ezt mindjárt gondoltam én is.

Ezért is írtam, hogy ez valami újabb tót vicc vagy mese lehet. J

 

Ami pedig a harckocsigyártást illeti, annyit tudni kell, hogy az I.Vh. után a trianoni diktátum a németeknek is megtiltott minden magasabb rendű, korszerű fegyvergyártást és fejlesztést, így természetesen a harckocsigyártást is. Ezt a rendeletet azonban a németek a ’20-as években megszegték, és az akkori nagy nehézipari cégek (Daimler-Benz, Krupp, Reinmetall, stb.) megrendelést kaptak arra, hogy titokban tervezzék- és építsék meg könnyű- közepes és nehéz harckocsik prototípusait. Ezek a titokban elvégzett munkálatok alapozták meg német harckocsigyártás alapjait.

 

Itt van egy tájékoztató a német harckocsigyártás történetéről:

 

Wehrmacht páncélosai [11.]

 

"A III. Birodalom harckocsi fegyvernemének története két időszakra különíthető el: az első a 30-as évektől 1942 -ig tartott, a második pedig 1942 tavaszától egészen a háború végéig. A két korszakot főleg az különböztette meg egymástól, hogy míg az első időkben csiga lassúsággal zajlottak a fejlesztések és a német páncélosok színvonala nem különösebben ütött el az európai átlagtól, addig a második időszakban, 1942-től a háború talán legjobb tankjai születtek meg, miközben az innovációs munka csúcssebességre kapcsolt. Ugyanakkor az is fontos, hogy mindkét időszakban kulcsszerepet játszott Heinz Guderian, a német harckocsi-gyártás atyja.”

 

„Amúgy ott Plzenben a harckocsi fejlesztő mérnökök többsége cseh volt, és szudéta német.”

 

Ez nagyon is lehetséges, sőt az is logikusnak tűnik, hogy amikor a németek megszállták Csehországot, a SZU-beli tatpasztalataikhoz hasonlóan (német mérnökök tapasztalatszerzés céljából jártak az akkori SZU-ban is) biztosan felhasználták a cseh- és a szudéta német mérnökök tapasztalatait is, és amit jónak találtak, beépítették a harckocsigyártási programukba...