Mindig újra és újra megcsodálom a Campidogliot, milyen gyönyörű ez a tér. Le- felmászkáltam a Fórumok és a tér között. Nem tudtam betelni a látvánnyal. Szép volt, nagyon szép. Elindultam, amerre a lábam vitt. Most először nyitva találtam a Santa Maria in Portico-t. Jó volt, hogy végre ide is bejuthattam, szép nagyon kívül-belül. Innen még elsétáltam a Piazza Bocca della Verita-hoz, és a Trastevere felé vettem az irányt. Egy teraszon kávé és süti mellett pihentem egy kicsit. Ez ma a felfedezések napja volt. Egy kis mellékutcában találtam rá a Santa Maria in Capelle kicsi és bájos templomra. Annyira tetszett, hogy elhatároztam, megnézem belülről is. Két másik hölgy is csatlakozott hozzám. Mint kiderült, ők is magyarok, és számukra is ismeretlen volt ez a hely. Érdemes felkeresni, ha valaki a Trateverén jár (Via Pietro Peretti, 6,).

Ekkor kezdett erősebben szemetelni az eső, de még nem úgy nézett ki, hogy tartós lesz. Újabb meglepetés következett, Nyitva volt a Basilica of St Chrysogonus. Annyiszor mentem el mellette, és soha sem találtam eddig nyitva. Gyönyörű!

Kint nagyon esett. Szomorú voltam. Abban reménykedtem, hogy sétálgathatok még a Trasteverén vacsoráig, aztán majd ott vacsorázom. Aperto-time! Abban a reményben, hogy ki tudom böjtölni az esőt egy Aperto mellett, beültem a Long Island Night Cafè-ba. Egy Spritz mellé akkora adag harapni valót kaptam, amit nem is sikerült elpusztítanom teljesen, pedig majd egy órát ültem bent. Közben rájöttem, tölteni kell a telefonomat. A pultosok nagyon helyesek voltak, megengedték, hogy ott töltsem fel a telefont. A töltő mindig nálam van.