"A populista autokráciákban a fenti ismérvek érvényesülésének mértéke változó lehet. Formális demokráciákban a háttérbe tolt kisebbségek továbbra is jelentősek maradhatnak. Más esetekben viszont az autoriter populista rezsim a kisebbségek (kisebbségi véleményt vallók) marginalizálását, akár fizikai megsemmisítésüket is célul tűzi ki. Az autoriter vezető mandátuma a hozzá lojális „nép” számára megkérdőjelezhetetlen. A lojalitás fenntartására széles eszköztár alkalmazható. A közvélemény manipulálása, félrevezetése, a társadalom nem lojális részének stigmatizálása bevett gyakorlatnak tekinthető. Az „ellenség” fizikai megsemmisítése sem tűnt el még sajnos az eszköztárból, sőt például az Iszlám Állam terrorjával minden korábbi szintnél brutálisabb formában jelent meg. Persze a populista diktatúra ilyen szélsőséges változata szerencsére ritka. De az ellenzéki politikusok, újságírók, aktivisták terrorizálása, esetenként likvidálása sok konszolidáltnak tekinthető társadalomban megtörténik ma is Oroszországtól Szaud-Arábián keresztül Peruig. És a veszélyről a fejlett „Nyugat” sem feledkezhet meg.   

Mindennek milyen gazdasági hatása van? A gazdasági populizmus jelentős változáson ment át az elmúlt 15 évben. Korábban elsősorban Latin-Amerika országainak gazdaságpolitikáját illették ezzel a jelzővel. Ezt a magas államadósság, fedezetlen társadalmi transzferek és a gazdaság és a politika egészségtelen összefonódása jellemezte. Ez volt az oligarchák által foglyul ejtett állam. A gazdasági populizmus újabb változata a gazdaságpolitikai döntésekben a nemzeti identitást és a morális aspektusokat tolja az előtérbe. Mindeközben hajlamos figyelmen kívül hagyni elemi közgazdasági összefüggéseket. Ez utóbbiakat nem egyszer antiglobalista ellenségképbe terelt nemzetközi szervezetek diktátumaként tüntetik fel. A „neoliberális főáram” megnevezést definiálatlan szitokszóként használja az irányzat, és vele szemben minden, esetenként kellően át nem gondolt gazdaságpolitikai alternatívát pártol. Inkonzisztens jellege miatt a gazdasági populizmus végső soron gyengíti a piacgazdasági intézményrendszert, ebben a tulajdonjogok védelmét, a szerződéses fegyelmet, a pártatlan döntéshozatalt és bíráskodást."   

(a részlet forrása: www.portfolio.hu/2020-2021)