„Megengedem Egyházamnak, hogy ábrázoljon engem.  Ne fosszátok meg ruháimtól Testemet, ékesítsétek, szépítsétek, hagyjátok meg olyannak, amilyen.

Figyelj ….. , én vagyok az Egyház - bízzál bennem. Kedves, én vagyok Jahve.  Írd leányom: Ó teremtés, nem támasztottam-e szenteket és prófétákat, hogy figyelmeztesselek az idők végére? Nem jövendöltem- e meg, hogy mennyei csarnokomból angyalt küldök nektek titkos szándékom kihirdetésére, hogy beteljesülhessen?  Szavam változatlansága újból be fog igazolódni.  Nem mondtam-e meg nektek előre, hogy az lesz hírvivőm küldetése, hogy közvetítse kinyilatkoztatásomat? Az én tanúságtételem a prófétaság lelke.  Örüljetek és vigadjatok mindannyian, akik hűségesek vagytok hozzám! Jaj a hűtleneknek, mert Szavam úgy éri utol őket, mint a kard, lesújt rájuk, megsemmisíti hamis bölcsességüket, ami teremtésemnek azt sugallja, hogy a Sátán hálójába essen, bárányaimat pedig istentelen, félelmet nem ismerő, erkölcstelen néppé alakítsa.  Látomást adtam neked …..  a figyelmeztetésről, utaltam arra, hogy mit tettem Szodomával és Gomorrával. Vegyék komolyan figyelmeztetésemet, mert én, az Úr jövendöltem meg teremtésemnek, hogy ha meg nem tér és el nem fogad Teremtőjének, kardom lesújt rá.  Végtelen irgalmamból szállok le a Földre, hogy figyelmeztesselek benneteket.  Én beszélek, az Igazság Lelke, figyeljetek, mit mondok egyházaimnak! Teremtés, ne maradj tétlen, add tovább figyelmeztetésemet!  Én, az Úr, az ajtóban állok és zörgetek. Aki meghallja hangomat és kinyitja az ajtót, ahhoz bemegyek, és vele étkezem, ő meg velem.  Ne féljetek, én beteljesítem Szavam.  Előtted állok. 

Engedd, hogy beléd véssem, tőled mindössze szeretetet kérek, már kiválasztottam azokat, akik továbbadják üzenetemet.  Jöjj, veled vagyok, érezz engem, érezd jelenlétemet, igen!  Szeress! 

 Én vagyok!”