Ha már matek és fizika: az remélem tiszta, hogy az idézett görbéket úgy kell értelmezni, hogy ha más tényező nem játszik. Azaz, igen, ha neked van egy házad, ami a külvilágtól tökéletesen elválasztott, akkor valóban, szép lassan a pára át fog vándorolni a kérdéses szobába. Hogy ott ez okoz-e gondot ilyenkor vagy sem, az megint más kérdés. Hint: a példádban nem fog, mert ugye statikus rendszerként a külvilágtól teljesen szeparált a ház, ellenben a gyakorlatban ha szellel az egész ház már régen kiegyenlítetted az egész rendszert. Remélem látod, miért a gond, ha tisztán egy egyszerű képlettel akarod megfejteni a világot.

Az alábbiakat még kérlek faktoráld bele az egyenletbe és látod máris miért nem ilyen egyszerű és miért nem százezrével kell itthon cserélgetni a 30 éves tetőtér beépítéseket szétázás miatt:

• A tipikus magyar Kádár-kocka vagy a 1980-2000-es években épült ikersejtes téglákra alapozott házak nem passzívházak, szelelnek mindenütt, páranyomás ilyenkor a legkevesebb gond. Emiatt is nem nagyon volt gond a penészesedés amíg be nem jöttek a jobb minőségű ablakok. Előtte annyira szelelt az egész, hogy sokszo nem tudott kialakulni páralecsapódás.
• A födémed két oldalról vakolva párazártnak tekinthető (igen, valóban át tud rajta menni a pára nagyon lassan, de gondolom azért szoktatok szellőztetni és nem azt várjátok, hogy majd a falon átdiffundál:) Egy gipszkarton borított vázszerkezet párazárás nélkül nyilván nem. Nagyon nem mindegy mi van a házban.

Btw, az idézett oldal nagyon jó.