"Igen, azt elbaltázta. Ezt már, a könyvét olvasva . . . láttam rögtön."

 

Így reagált a világ esze, a mi másik nagy megmondóemberünk mai napra esedékes leleplezésére:

 

"És szerintem itt letagadja a szórt mezőt, vagyés az egyik pólustól a másikig visszakanyarodó erővonalakat. Márpedig a rúdmágnes által keltett mező örvényes és forrástalan. Nincs forrása az erővonalaknak. Ami befolyik, az mind kifolyik."

 

Mármint Feynman "elbaltázta, letagadja" egy ismert kvantumfizikai ténynek és közvetlen kísérleti igazolásának tankönyvi ismertetését.

Konkrétan azt, hogy az elektronok hullámfüggvényeinek fázisváltozásai valamilyen pályára számítva megnövekednek mágneses mező jelenlétében, a mező nélküli változáshoz képest.

És különös módon ez egyáltalán nem a pályán mérhető B értékektől függ, hanem az A vektorpotenciál pálya menti integráljával arányos. Függetlenül attól, hogy magán a pálya vonalán a B értékek  esetleg mindenhol nullák, vagy elhanyagolhatóan kicsik.

 

Nem is tudom, mivé lenne a világ, ha nélkülöznie kellene ezt a két lángészt.