Calamayca 2.0 Creative Commons License 2023.08.14 0 0 17427

Van két macska, akiket tisztelek! Az egyik helyzete azért bizonytalan, mert még csak videókról ismerem, és nem tudom, lenne-e olyan felfogóképessége, mint annak, aki itt van majdnem testközelben!

ennek a bizonytalan tiszteletű makkának a gazdája posztolt arról, h az a tiszteletreméltó a cicákban, h tudják tartani a határaikat, és ha nincs kedvük a nyünyörgéshez, azt világosan a nyünyörgés szándékával fellépő ember tudomására hozzák ... na jó, én meg pontosan fordítva is gondolom ... egyébként a szóbanforgó illető állata szerintem nem makka, mert tetszik nekem, márpedig nekem ilyen állatok nem szoknak tetszeni, tehát makka nem lehet ... 

nade a jelenlévő "Cili" nevű, egyébként gyönyörű megjelenésű öreglány csodák csodájára megtanulta(!!!), hogy kajakor meg semmi egyéb máskor nincs lábhoz dörgölőzés!! uis amellett, h ezek az állatok nem a kedvenceim, allergiás is vagyok a nyálukra, amivel összekenegetik a szőrüket, amivel hozzám tapadnak ... nem ezért van az ellenszenv, ez csak olyasféle meggyszem az ügy tetején ... naés ez a cicmic képes volt megtanulni, mit szeretnék! Hogy nem elkergetem, amikor toppantok, h "sicc!", és utálni sem szándékozom, hiszen lám, eledelért nyú'kálok, azzal zörgök, tehát őt akarom táplálni, mindössze a határaimat szeretném, ha tiszteletben tartaná, azaz ne érjen hozzám ... elsőre a makka elmenekült ... viszont a hasa visszahozta, és persze bepróbálkozott ... olyan kedvesen, ahogy csak tudtam montam neki ismét, h nem, sicc!, mindjárt meglesz a hami, és lám, az állat leült kb 30 cm-re a lábamtól, tudatva, h azért bármikor belefoghat a dörgölőzésbe, de szépen kivárta, amíg az ételt belekotortam a táljába, és onnan dorombolt ... 

szóval a makkákkal való viszonyomból azt hiszem, ezt a kölcsönös határtartást hiányolom, ahol a hangsúly a kölcsönösségen van, hiszen általában ezek az állatok az ember által szabott határokat nem tartják, a magukét viszont egyértelműen kijelölik ... uralnak ...

érdekes, hogy kutyákkal nem kell ilyesmiről vitatkozni, mert, ha olyan a kutyi, h jelzi, h ne gyere a közelembe (persze nem a kerítés mögötti csaholásra gondolok), és én tiszteletben tartom, akkor neki is érdektelen leszek ...

 

ha meg olyan, ahogyan a kutyák lenni szoktak, akkor felesleges bármilyen határ ... csak a határtalan tébolyult szelerem ...