Takáts Gyula

Egymást keresve

Kinek szerelmét átemelték már;
tárgyán túl a lénye is nemesül.
Áthasad, kinyílik, ami zár
és ragyog tisztán, bár jeltelenül…

Egymást keresve, ezt írjuk Veled
e porból kis száraz grafittal
s a mérhetetlen partok felett
átépül nemes bizalommal

az innen, oda… Szinte rettenet
e vermek és szerkezet felett
a frigy e másik hatalommal,

mely innen szólítja át, oda
és mind, de már a tiszta porba
lángol az út s vezet egyetlen híddal…