Még néhány:
KEREVET: nem albán, nem újgörög, nem oszmán-török, se nem délszláv. Ez egy fekhely ami egy négyszögletes fából készült KERET amire VETik az ágyat. Némi rövidüléssel a KERET+VET kerevetté válhatott.
DARAB: szláv jövevényszónak kamuzva. Szerintem meg csak a DARA szó bővítménye, ezáltal születhetett meg a dara+B fogalma. Mára már kitágult értelmezéssel.
CSÁRDA: nem oszmán-török, de nem is szerb-horvát. Főleg nem perzsa meg albán, ezek egyszerűen hülyeségek. Hát mi volt kezdetben a csárda?... A pusztai állattartók hozták ezt létre vendéglőnek meg mulatónak. A pásztorok, a víg juhászok és a CSORDások ! CSORDA-CSÁRDA nem véletlenül nagyon hasonló hangalak. A csordások találmánya a csárdás is. És jó pár 100 évvel ezelőtt még "csordakok"-nak is hívták a csárdákat így duplán ellátva többesszámmal a dolgot.
BETŰ: hivatalosék szerint "török jövevényszó". Ez baromság. Azért mert ez BE+TŰ összetételű szó, mindkét rövid szó jelentését felismerhetjük. A CZ-F szótár a "beüt" fogalmát veti fel ami szintén nem oly rossz magyarázat volna, ámbár ezt jóval találóbbnak érzem: A betű szó megszületése egy valóságos vászonba és ruházatba történő írásjelek/motívumok BETŰZÉSE volna gyakorlatilag szó szerint, tehát tűvel történő textilbe bevarrás, illetve hímzés a dolog lényege.
Azaz szerintem a vésett írásjelet tán még nem hívtuk betűnek, a textilbe/ruházatba bevarrást és hímzést (betűzést) viszont már jó okkal igen...