Igazság80 Creative Commons License 2023.08.03 0 0 2368

Még néhány:

 

KEREVET:  nem albán, nem újgörög, nem oszmán-török, se nem délszláv.  Ez egy fekhely ami egy négyszögletes fából készült KERET amire VETik az ágyat.  Némi rövidüléssel a KERET+VET kerevetté válhatott. 

 

 

DARAB:  szláv jövevényszónak kamuzva.   Szerintem meg csak a DARA szó bővítménye, ezáltal születhetett meg a dara+B fogalma.  Mára már kitágult értelmezéssel.

 

 

CSÁRDA:  nem oszmán-török, de nem is szerb-horvát.  Főleg nem perzsa meg albán, ezek egyszerűen hülyeségek.   Hát mi volt kezdetben a csárda?...   A pusztai állattartók hozták ezt létre vendéglőnek meg mulatónak.  A pásztorok, a víg juhászok és a CSORDások !   CSORDA-CSÁRDA nem véletlenül nagyon hasonló hangalak.  A csordások találmánya a csárdás is.   És jó pár 100 évvel ezelőtt még "csordakok"-nak is hívták a csárdákat így duplán ellátva többesszámmal a dolgot.

 

 

BETŰ:  hivatalosék szerint "török jövevényszó".  Ez baromság.   Azért mert ez BE+TŰ összetételű szó, mindkét rövid szó jelentését felismerhetjük. A CZ-F szótár a "beüt" fogalmát veti fel ami szintén nem oly rossz magyarázat volna, ámbár ezt jóval találóbbnak érzem:  A betű szó megszületése egy valóságos vászonba és ruházatba történő írásjelek/motívumok BETŰZÉSE volna gyakorlatilag szó szerint,  tehát tűvel történő textilbe bevarrás, illetve hímzés a dolog lényege. 

 

Azaz szerintem a vésett írásjelet tán még nem hívtuk betűnek, a textilbe/ruházatba bevarrást és hímzést (betűzést) viszont már jó okkal igen...

Előzmény: Igazság80 (2367)